Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1969. 1/51. évfolyam

Filológia - Pukánszkyné Kádár Jolán: Csokonai drámai kéziratainak problémái 884–903. p.

Filológia ami belső és hangulati változást hozna, a felvonásra tagolódásnak nincs is semmi értelme. A szövegvariánsok más problémákat is felvetnek, így mindenek­előtt azt, hogy Antal cigány beszédében melyek a valóban cigány nyelvű részek, mi ezeknek az értelme és mi a puszta halandzsa. Valószínű, hogy a debreceni és kelet-magyarországi falusi gyerekek közül sokan ismerték a cigány nyelvet. Debrecen az anyaországi cigányság fő fészke, a cigány a mindenes könyveknek éppolyan nép­szerű alakja, mint a kosta. De a valódi cigány nyelvi elemek és a puszta szójátékok szétválasztása csak alapos filológiai munkával lehetséges. 5. Sajátkezű kézirata a két, Csurgón 1799-ben előadott darabnak, a Culturának és Karnyónénak sem maradt. A Cultura önállóan nem fordul elő, csak a Karnyónéval együtt. Három változatát ismerjük. Az első Gentsi István másolata az MTA kézirattárában, a második Riedl Frigyes hagyatékából az Országos Széchényi Könyvtárban, a harmadik, eredetileg Gózon Imre színész tulajdona, a Petőfi Irodalmi Múzeumban van. A Karnyónénik még különálló öt másolata ismeretes: Gál László 1807-ben február 7-én Debrecenben készült másolata az MTA kézirattárában, egy ismeretlen másolóé 1819-ből az Orsz. Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztályán (egy kötetben a Gersonnal), Zolnay András színjátszóé, ki Csurgón 1821. február 3-án írta le, a Színháztudományi Intézetben, Ónody Péteré, mely Deb­recenben 1826. július 1-én és 2-án készült a Debreceni Ref. Kollégium Könyvtárában és Csapó Dániel Budán 1835. szeptember 13-án készített másolata az Orsz. Széchényi Könyvtár kézirattárában. A Cultura három változata nem­ mutat lényegbevágó eltéréseket. A leghitelesebbnek minden kétségen kívül a Gentsi-féle szöveget kell elfogadnunk, nemcsak azért, mert a legrégibb, hanem mert leírója, mint „Tisztes megszemélyesítője" részt vett a darab csurgói előadásán. A kézirat provenienciája teljesen tisztázott, hitelessége két­ségtelen, de ennek ellenére különböző megoldandó kérdések kap­csolódnak a szöveghez. A kézirat a következő címet viseli: „Két Vig Játékok, melyeket kidolgozott és Tanítványaival el is játszatott Csurgónn Csokonai V. Mihály Ur, az 1800 dik esztendőben — most pedig újra leírta maga számára Gentsi István az 1806 dik esztendőben Junius első s több napjaiban." Tehát Gentsi írta le először akkor, amikor Csokonai már elhagyta Csurgót. Miről írta le? Az eredeti kéziratról-e, mely esetleg ott maradt? Erre vall az, hogy Gál László Debrecenben 1807-ben csak a Karnyónét másolja le. Feltehető tehát, hogy csak ez került

Next