Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1970. 2/52. évfolyam
A Társaság munkájából - Nagy Miklós: Krúdy és Jókai 112–120. p.
A TÁRSASÁG MUNKÁJÁBÓL NAGY MIKLÓS KRÚDY ÉS JÓKAI I I. Ha nem is volt igaza Hevesi Andrásnak, aki valami kihívó hetykeséggel nagyrészt olvasmányélményből származtatta Krúdy életművét, — azét a Krúdyét, akit rövidlátó tisztelői hajdan inkább betűtől idegen őstehetségként szerettek volna pajzsra emelni —, mégis el kell ismernünk, hogy jónéhány világirodalmi jelenség és magyar előd foglalkoztatta tartósan. Az Ezeregyéjszaka mellett kivált Puskint, Turgenyevet, E. T. A. Hoffmannt, Dickenst, Boccacciót kell említenünk, természetesen nem feledkezhetünk meg Jókairól és Mikszáthról sem, s csak utánuk következhetnek olyan kevésbé állandó, de még mindig igen fontos szellemi útitársak, mint Shakespeare, Cervantes, Lesage, Walter Scott, Byron meg Thackeray, s végül Andersen, Gogol, Maupassant. E csoporthoz, melyben uralkodnak a romantikusok vagy a romantikával is kacérkodók, hozzá kell számítani még a „boldogult úrfikor"-ban megemésztett tucatnyi divatos szórakoztatót, idősebb Dumas-tól egészen Ponson du Terrail-ig, akinek a Rocambole-ciklust köszönhették déd- és nagyapáink. Ez a hevenyészett névsor, amelynek nagy részét bízvást magáénak vallhatta volna Jókai is, már egymagában tanúskodik kettejük némi alkati rokonságáról, ám bennünket jobban érdekel az, milyen nyomot hagyott Krúdyn Jókai megismerése, pontosabban : milyen visszhangot adott Jókai emberi és költői személyiségére. A regények és novellák közvetett vallomása előtt futtassuk végig tekintetünket a leplezetlenebb, árulkodóbb bizonyítékokon, Jókairól szóló tárcáinak, arcképeinek változatos során. Szokatlanul sokat írt róla. Többet, mint Aranyról, Petőfiről, Mikszáth előtt tisztelgő cikkeinek sokszorosát szentelte neki, s Jókairól adott pár soros megemlékezéseinek száma szinte elképzelhetetlenül nagy. Alig volt a múlt századnak olyan jelentős, jellegzetes vagy csak hírhedett alakja, aki ne Jókait és hőseit juttatta volna eszébe. Nemcsak * Elhangzott a Magyar Irodalomtörténeti Társaság nyíregyházi vándorgyűlésén, 1968. október 18-án HEVESI A.: Krúdy Gyula — Krúdy világa, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1963. 306. (továbbiakban: KrV) A KATONA A.: Kr.dy. nyíregyházi diákévei - KrV 108.