Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1973. 5/55. évfolyam
Műelemzés - A. P.: A Petőfi Irodalmi Múzeum bibliográfiai füzetei 788–790. p.
Szemle A PETŐFI IRODALMI MÚZEUM BIBLIOGRÁFIAI FÜZETEI Érdemes felfigyelni arra a tényre, hogy az utóbbi években az irodalomtudomány mellé — csendes szerénységgel — egy korszerű magyar irodalomtörténeti bibliográfiai rendszer kezd felnövekedni. Fontos ezt aláhúzni, ugyanis a magyar bibliográfiai kultúra — annyi szép kezdeményezéstől, félbeszakadt nagy vállalkozástól s alig néhány beérett teljesítménytől eltekintve — meglehetősen elmaradott nemcsak a kor és a világszínvonal elvont, hanem az irodalomtudomány és a közművelődés nagyon is konkrét, sürgető követelményeihez képest. Aligha szükséges a bibliográfiák (s általában az irodalmi segédtudományok) hasznáról éppen e folyóirat hasábjain elmélkedni. A bibliográfiai munkával kapcsolatos legyintő elnézések, értetlenségek még túl gyakoriak azonban ahhoz, hogy ne legyen fölösleges elmondani: egy színvonalas bibliográfia a tudománynak és a közművelődésnek is nagyobb hasznot hajt, mint egy középszerű tanulmány. Nemcsak visszakeresési forrásként, de önmagában is informatív értékkel rendelkező, a szellemi életet reprezentáló tükörként lehet s kell a jól szerkesztett bibliográfiát olvasnunk. Az utóbbi néhány évben sorra jelentek meg az izgalmasabbnál izgalmasabb bibliográfiák, pl. A népirók bibliográfiája, az Ady-bibliográfia, a Magyar sajtótörténet irodalmának bibliográfiája stb. Beindult az Irodalomtudományi Intézet kilenckötetes bibliográfiai szintézise: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája I. 1772-ig. Az alábbiakban ismertetendő új füzetsorozat szervesen illeszkedik bele ebbe az immár önkéntelenül is formálódó magyar bibliográfiai rendszerbe. Nem helyettesítve, „lekörözve" e rendszer más kezdeményezéseit, hiszen elkerüli az átfedést. Ésszerű szempont- és munkamegosztást eredményez így ez a sokszínűség. A Petőfi Irodalmi Múzeum — mélyen átérezve a szorosan összefüggő tudományos és közművelődési feladatok sokoldalúságából következő felelősséget — Botka Ferenc szerkesztésében egy egészen új típusú sorozatot indított el. Évente 6—6 füzetben, párhuzamosan különböző típusú bibliográfiákat ad ki, rotaprint nyomással, ízléses külsővel, kötetbe foglalható módon, folyamatos lapszámozással. 1972-ben 4 füzet látott már napvilágot, egyben jól mutatva a remélhetőleg nagy távlatú, átgondolt koncepciójú bibliográfiai sorozat különböző típusait. LAKATOS ÉVA a magyar irodalmi folyóiratok, irodalomtörténeti érdekű periodikák teljes bibliográfiáját adja közre a kezdetektől 1945-ig. Az első két füzet — a leírás alfabetikus rendszerének megfelelően — A-tól E-ig sorolja fel a magyar irodalmi lapokat, alapos, minden évfolyamot figyelembe vevő, a szerkesztőkre, a melléklapokra, a szerzőkre, a folyóirat jellegére stb. kitérő részletes leírás kísér