Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1976. 8/58. évfolyam

Figyelő - Cs. E.: Beszámoló a balatonfüredi Jókai tudományos ülésszakról 266–267. p.

TÁRSASÁGI HÍREK BESZÁMOLÓ A BALATONFÜREDI JÓKAI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKRÓL Társaságunk Jókai Mór születésének 150. évfordulója alkalmából tudományos ülésszakot rendezett Balatonfüreden 1975. szeptember 27 —28-án. Az ülésszakot a Jókai Emlékbizottsággal, a Magyar Írók Szövetségé­vel, a TIT Irodalmi Választmányával és Veszprém megyei Szervezeté­vel, valamint a Veszprém megyei Tanáccsal és a Balatonfüredi Tanács­csal közösen rendezte Társaságunk. A hazai és külföldi Jókai-kutatók, s a megyei irodalomtanárok és érdeklődők zsúfolásig megtöltötték az üléstermet, ahol Tolnai Gábor tartotta az ünnepélyes megnyitót. A megye és­ a város nevében Szász András a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte a meghívottakat. A megnyitók elhangzása után Nagy Miklós tartott előadást Jókai romantikájáról, majd Nacsády József beszélt az író 1848 —49-es témájú novelláiról. Dávid Gyula Jókai erdélyi élményeinek művé formálódá­sáról értekezett. A délelőtti ülésszak végén került sor a SZOT Szanatórium panthe­onjában a Jókai emléktábla leleplezésére. Az emlékbeszédet Rácz István tartotta, majd Bertha Bulcsú tisztelgett az élő irodalom nevében Jókai előtt. A koszorúk elhelyezése után rövid ünnepi műsor zárta a programot. Délután Nagy Miklós elnöklésével folytatódott az ülésszak, aki fel­olvasta Sőtér István üdvözlő sorait. Ezután Mezei József tartott elő­adást Jókai művészetéről. Fábián Pál az író és a 19. század nyelvét vette bonckés alá. Ezután az Aranyemberről két előadás következett. Cenner Mihály a regény színpadra állításának problémájáról beszélt, Bányai János a regény szerkezetéről. Lengyel Dénes Jókai és a népmese kapcsolatát vizsgálta. Zákonyi Ferenc hozzászólásában Füred és Jókai kapcsolatáról beszélt. Vasárnap délelőtt folytatódott az ülés, ahol az elnöki teendőket Weber Antal látta el. Először Bori Imre tartotta meg előadását. Jókai művészetét a 30. századi prózairodalom tükrében vizsgálta. Előadása után rögtön vita alakult ki, amelyben felszólalt Nagy Miklós, Tolnai Gábor, Veress Zoltán és Bori Imre. Ezután Németh G. Béla Életképforma és regény címmel tartott előadást (meg­jelent az Irodalomtörténet 1975/3. számában), majd Marót Miklós.

Next