Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1976. 8/58. évfolyam
Vita - Fekete Sándor: Petőfi forradalomtörténeti kronológiájáról 426–448. p.
PETŐFI FORRADALOMTÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJÁRÓL Egy vita előzményei A Petőfi-filológia eszmetörténeti irányzata hosszas pangás után a legutóbbi időkben bontakozott ki. Szakmai körökön kívül is feltűnést keltett Pándi Pál alapvető monográfiája, a „Kísértetjárás" Magyarországon, amely költőnk világnézetét a különböző szocialistakommunista tanok együttes hatása felől értelmezi. Lukácsy Sándor több izgalmas tanulmánya vitatta az ilyen megközelítést, és végül is egyetlen meghatározott kommunista iskolához kapcsolta Petőfi eszmevilágát. Sőtér István és e sorok írója viszont Lukácsy álláspontját kezdte vitatni, majd a polémiába — közvetve vagy közvetlenül — mások is bekapcsolódtak. A jószándékú érdeklődő, aki egymás után olvassa a többé-kevésbé szenvedélyesen előadott és érvekkel, citátumokkal mindegyik oldalon ellátott vitairatokat, csüggedten akár le is mondhat arról, hogy valaha is eligazodjék e disputában. Ha csak nem talál megbízható fogódzót a tájékozódáshoz. E dolgozat szerzője ilyen fogódzókal ajánlja az elemi filológiai tényeket. Ha egy álláspont képviselőjéről tárgyszerűen megállapítható, hogy a tényeknek és adatoknak csupán egyetlen, számára rokonszenves csoportját veszi figyelembe, míg más tényeket tudatosan mellőz vagy akár nyilvánvalóan félremagyaráz, akkor az ilyen módszerekkel felépített tételek tudományos értékét biztonságosabban tudjuk megítélni. A magam részéről éppen ezért arra törekszem, hogy a költő világnézete körüli vita egzaktságának szintjét növelhessük. Ezért választottam e dolgozat témájául is egy konkrét filológiai tárgyat, Petőfinek a nagy francia forradalomról készített időrendi táblázatát. E jegyzetet az irodalomtudósok többsége hosszú időn át semmiféle érdemi figyelemre nem méltatta.1 Lukácsy Sándor volt az első, aki terjedelmesen foglalkozott e kronológiával, s felfedezte valószínűnek tartható (egyik?) forrását.2 Mivel felfedezéséből Lu- 1 A kézirat a Petőfi Irodalmi Múzeumban található. Nyomtatott szövegét a kritikai kiadás V. kötete közli (szerk. V. NYILASSY VILMA és Kiss JÓZSEF). Nem terhelhetem A folyóiratot a táblázat újraközlésével, ezért cikkem nem tartalmaz több olyan, a részletekre utaló megjegyzést, amelynek értelmezése a költő jegyzetének párhuzamos olvasását követelné meg. Ezekről később és másutt fogok írni. • Petőfi és Cabet , ItK 1960. 3-4. sz. 293 — 334. 1. A kronológiai jegyzet irodalmával LUKÁCSY is foglalkozik, de kissé egyoldalúan. Megállapítja, hogy HAVAS ADOLF tévesen kereste a jegyzet forrását MIGNET forradalomtörténetében, elmarasztalja az új kritikai kiadást, amely nem is keresi a forrást, azután gúnyosan kijelenti: „És ennyi a jegyzetek keletkezésének teljes „szakirodalma"." Nos, nem ennyi. SZIGETVÁRI IVÁN, akinek nevét sem említi LUKÁCSY, már félszázaddal korábban kifejtette, hogy mivel „Petőfi kivonatának némely része nincs meg Mignet munkájában, más forrásra is kell gondolni"