Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1978. 10/60. évfolyam

Műelemzés - Kovács ilona: Csokonai Vitéz Mihály összes művei I. Sajtó alá rend., jegyz., bev.: Szilágyi Ferenc 1086–1091. p.

SZEMLE CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÖSSZES MŰVEI I. Kosztolányi örült, Babits bosszankodott, amikor 1922-ben, a Harsányi-Gulyás-féle kiadásban először láttak napvilágot Csokonai ifjú­kori zsengéi. Kosztolányi azt értékelte az iskolás versgyakorlatokban, hogy „a magyar lángelme milyen vad biztonsággal ragadta meg az élet mozzanatait". (Nyugat 1922. 1410.) Babits attól félt, hogy „a soha kiadásra nem szánt rossz - szerviis vagy obszcén é s gyakran kétes szerzőségű verseknek" ez az óriási tömege el fogja árasztani a népszerű kiadásokat, s a nagy versekkel egy sorba állítva árt majd a költői életműről alkotott képnek. (Nyugat 1924. 591.) Ez a probléma egy olyan szigorúan tudományos igényű kiadvánnyal kapcsolatban is fel­merülhet, mint amilyen a Csokonai kritikai kiadás várva várt első kötete. Az imponálóan nagy tudományos apparátust felvonultató kiadás 87 ifjúkori verssel foglalkozik, és arányai már önmagukban is meghökken­tők: 69 oldalnyi ver­sszöveghez 310 oldalra terjedő kísérő jegyzet és mutató csatlakozik, és további 315 oldalt foglal el az egész sorozatra vonatkozó bevezetés és forrásismertetés, valamint a különféle mutatók. Vajon indokolt-e ekkora aránykülönbség a szövegek és a jegyzetek között? Kritikai kiadásról lévén szó, mégis azt a kérdést kell először felvetni, hogy minden szövegkiadás célja és értelme, a szöveg kifogásta­lan-e. Szem előtt tartva, hogy a kritikai kiadás belső használatra készül, az időrendi beosztás hagyománya aligha bírálható. A költő ítéletét azonban, hogy saját versét megjelenésre méltónak találta-e, vagy ellen­kezőleg, átdolgozással-áthúzással jelezte, hogy korai változatát elveti, a tudományos kiadásnak is tükröznie kellene. Az 1. kötetben közreadott 87 vers között csak 6 olyan akad, amelyet Csokonai (itt közölt formájában) kiadott, vagy bizonyíthatóan .Költemények 1. 1785-1790. Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és a bevezető tanulmányt írta Szilágyi Ferenc.

Next