Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1979. 11/61. évfolyam
Műelemzés - Tóth András: Justh Zsigmond naplója és levelei. [Kozocsa Sándor.] 673–678. p.
Szemle Tárgyi-stiláris megjegyzéseket kell fűznünk a levelekhez írt Utószóhoz is. Itt nem értjük (732.) „a világ harminc tájáról" c. földrajzi meghatározást. Véleményünk szerint Justhék Eszterházy utcai palotája nem volt „főúri", mert a Justh-család az arisztokráciával való minden intenzív kapcsolata ellenére nem volt főúri, hanem „csak" jól szituált dzsentricsalád, mint ezt Halász Gábor kötetének családfája (287.) kitűnően bizonyítja. II. Terjedelmi korlátok arra kényszerítenek, hogy a jegyzetapparátussal kapcsolatos megjegyzéseinket mértékletesen tegyük meg. 1. Tárgyi szempontból, felsorolásszerűen: a) 1. levél (741.): Szente-Tornya - anyai örökség lévén - nem volt a család „ősi" kúriája. Ez Necpálon volt. A genealógiai megjegyzések bizonytalanok. b) 20. levél (748.): a Pejachevich-család nem szlovákiai (akkor persze: felvidéki), hanem horvát eredetű család; több bánt is adott hazájának. c) 35. levél (751.): az itt szereplő Ugróc község nem Kolozs, hanem Bars megyében van, Tarna (a Révay-rezidencia) közelében; nem tévesztendő össze a trencséni Zay-Ugróccal. d) 65. levél (755.): a Czartomsky-család nem franciásodott el. Tagjai a lengyel szabadságharcok aktív résztvevői voltak, mélyen franciás műveltséggel. e) 71. levél (757-760.): Czóbel Minka közölt levelei vajon hol találhatók? (Az OSzK kézirattárában! Jelzet?) f) 138. levél (766.): a Rakovszky-család szintén nem arisztokrata. g) 145. levél (uo.): Eliot nem „megfejthetetlen utalás". A George Eliot néven író Mary Ann Evans nevű (1819-1880) viktoriánus-kori szabadgondolkodó írónőről van szó. (Az irodalmi lexikonok tudnak erről!) h) 146. levél (uo.): a „herceg" inkább a nagyvilági életet élő Edward walesi herceg (a későbbi VII. Edward), mint a jelentéktelen monacói uralkodó. i) 158. levél (768.): az említett vasúti szerencsétlenség nem Hegyeshalomnál, hanem a Biatorbágy melletti terceghalomnál történt. j) 205. levél (773.): a 1z-ben szereplő „Kolovráthék" a szövegben (653-654.) nem szerepelnek. A család a XVII. század óta szerepel a cseh-osztrák közéletben, így „őse" nem lehetett az 1848-as osztrák miniszterelnök. Magyarországi megtelepedésükről nem tudunk. k) 216. levél (774.): teljesen érdektelen itt, hogy Bot „egyébként kedvelt Árpád-kori név"; „egyébként" lehet községnév is! 1)275. levél (781.): Rozsnyay Kálmán eredeti neve nem „Hoske", hanem „Hoschke".