Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1982. 14/64. évfolyam
Figyelő - B. Csáky Edit: Beszámoló a Társaság 1981. évi munkájáról 470–476. p.
Társasági hírek 471 KAZINCZY FERENC TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Magyar Nyelvtudományi Társaság, a TIT Irodalmi Választmánya, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Sátoraljaújhely tanácsi és TIT szervezete Kazinczy Ferenc halálának 150. évfordulója alkalmából háromnapos tudományos ülésszakot tartott Sátoraljaújhelyen 1981. október 16-18. között. Az ülésszak programját Pándi Pál irányításával egy bizottság dolgozta ki. Irodalomtörténészek, történészek, nyelvészek, művészet-, könyv- és színháztörténészek előadásai járultak hozzá a Kazinczy-kép megújításához. Porkoláb Albert megyei tanácselnök-helyettes és Tolnai Gábor megnyitója után, Tarnai Andor elnöklése mellett először az irodalomtörténészek kaptak szót. Wéber Antal Kazinczy példája c. bevezető előadása után (közli a Magyar Tudomány) Fried István A neoklasszicista fordulatról beszélt Kazinczy pályáján. Margócsy István Kazinczy irodalomtörténeti tudatát elemezte, Csetri Lajos Kazinczy irodalomszemléletének néhány kérdéséről szólt. Mezei Márta Kazinczy levelezésének irodalomszociológiai mérlegelését adta. Szilágyi Ferenc Kazinczy levélregényét véli felfedezni a levelezésben, s erről szólt korreferátuma. Z. Szabó László A költő Kazinczyt méltatta. 17-én Kálmán Béla elnöklésével Benkő Loránd Kazinczy Ferenc és a magyar nyelvtudomány kérdésköréből tartott előadást. Éder Zoltán a a nyelvújítás körüli harcokról, Ruzsiczky Éva Kazinczy tájnyelvi szemléletéről, míg Szathmári István Kazinczy stilisztikai nézeteiről korreferált. Kulin Ferenc Kazinczy ízléséről adott új képet, Kováts Dániel pedig Kazinczy hatásáról Zemplén szellemi életében. A záróülésen Pándi Pál elnökölt, Vörös Károly Kazinczy és a magyar múlt, Rózsa György pedig Kazinczy és a művészet címen tartott előadást. Sinkó Katalin Kazinczyról, a műgyűjtőről szólt. Szabó Péter Kazinczynak a festett és rajzolt portrékra vonatkoztatott esztétikai nézeteit vizsgálta. Szauder Mária a kallódó Kazinczy-hagyatékról számolt be. Haiman György Kazinczy és a könyvművészet kapcsolatát, míg Belitska-Scholtz Hedvig Kazinczy és a színház problémáját vázolta fel. Az ülésszak résztvevői megkoszorúzták Kazinczy széphalmi sírját. JUBILEUMI EMLÉKÜLÉS A Magyar Irodalomtörténeti Társaság 1981. december 10-én ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját. Ebből az alkalomból az MTA Székházában jubileumi emlékülés volt. Tolnai Gábor megnyitó szavai