Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1983. 15/65. évfolyam
Műelemzés - Szerdahelyi István: T. Erdélyi Ilona: Erdélyi János 816–819. p.
ölt Szemle záró Beöthy Zsolt, az olykor személyi titkárként eljáró Vadnay Károly, a jogtanácsosként is szereplő Eötvös Károly, hogy történelmi regényeinek anyagszállítójáról, Thaly Kálmánról ne is beszéljünk? Csakhogy e felvételek lappanganak, s talán sohasem kerülnek már közgyűjteménybe. Ám ne legyünk pesszimisták! Ha a közelmúltban terjedelmes munkáinak teljes kézirata — köztük a már végképp elveszettnek hitt Emléksorok - került haza Caracasból, akkor bízhatunk néhány tucat fénykép felbukkanásában is. Annál inkább, hiszen rendszeres kutatás eddig csak itthon, s részben Csehszlovákiában folyt, holott a szomszédos országok gyűjteményei még sok meglepetést tartogathatnak. (Jókai többször képviselt erdélyi választókerületeket az országgyűlésen, sok szál fűzte osztrák írókhoz, politikusokhoz, tudósokhoz.) Éppen bécsi kapcsolatai ismeretében határozható meg, ki volt az 1896 augusztusában arcképpel megajándékozott Frauenberger Ferenc, akinek kilétét E. Csorba Csilla nem tudta tisztázni (vö. 112-113.). Kunszery Gyula adatközlése (Jókai Mór és a bécsi szabadelvűek. II, 1980/3.) adja kezünkbe a megfejtést. Eszerint Frauenberger, bécsi liberális politikus — tiltakozásul a császárvárosban tért hódító antiszemitizmus ellen — a milennium évében politikai elvbarátai kíséretében látogatást tett a magyar szabadelvűeknél. Ekkor kapta a fényképet, amelyen Jókai meg is magyarosította, Franzból Ferenccé tette. Végül két apró tévedést kell kiigazítanunk: az író nagy szerelmét nem Lukaics (82. ill. 259.), hanem Lukanich (Lukanics) Ottíliának hívták. Boleslawa Jaroszewska, lengyel Jókai-fordító esetében pedig a családnév cserélődött fel. Vezetékneve Jaroszewska, eszerint kellett volna bekerülnie a névmutatóba, nem pedig keresztneve, Boleslawa alapján (257). Mindenesetre a Fototéka sorozat - Láng József szerkesztése — megérdemli a folytatást, E. Csorba Csilla pedig hivatott arra, hogy Jókai mindenfajta képi ábrázolásának ikonográfiáját összeállítsa. (Népművelési Propaganda Iroda, 1981.) NAGY MIKLÓS T. ERDÉLYI ILONA: ERDÉLYI JÁNOS Az Akadémiai Kiadó hasznos sorozatának, A múlt magyar tudósainak legújabb kötete a 19. századi magyar szellemi élet kiemelkedő egyéniségének, Erdélyi Jánosnak sorsát és alkotói pályáját mutatja be. Tanulságos - máig szólóan tanulságos -, akár szimbolikusnak is nevezhető sors Erdélyié. 1842 januárjában a Kisfaludy Társaság költői