Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1985. 17/67. évfolyam

Filológia - Taxner-Tóth Ernő: A Csongor és Tünde lehetséges forrásai, mintái, irodalmi hatások. [Vörösmarty] 463–481. p.

Filológia A rejtelmes, titokkal teli és titokzatos jelenet fölépítése igen hasonló a két műben. Bristis három Shakespeare mű hatását tartja kiemelésre érdemes­nek. Úgy véli, a Téli rege utolsó jelenete emlékeztet a Csongor és Tünde befejező részére. Shakespearenél a szobor megelevenedik, Hermione leszáll a talpazatról, s bánkódó férjének megbocsát, a Tünde félrevonja fátylát, megismerteti magát Csongorral, s a szerel­mesek boldogan egymás karjaiba borulnak. A Vihar Arielje mélyeb­ben hathatott költőnkre, a természetfölötti elem bizonyára erős ösztönzésül szolgált, s néhány motívum hasonlósága is kiemelhető. Az például, amikor Csongor a fa tövében étlen-szomjan szenvedő, megkötözött Mirigyet szabadon bocsátja, s az hálátlansággal fizet, emlékeztet arra, amikor Prospero a sziklába zárt Calibant engedi el, s az eredmény ugyancsak rossz indulat. Az ördögfiúk később hársfa­lyukba zárják Mirigyet, akinek szavaiban némi hasonlóság fedezhető fel Caliban fenyegetésével. Még egy Shakespare-i kifejezést idéz Bristis, amely a Viharból ismeretes. Prospero mondja: ..., s aztán pálcám eltöröm, Több ölre ásom föld alá, s a tenger Mérőlánc által eddig el nem ért Mélyébe hányom könyvemet.47 Erről Csongor szavai juthatnak eszünkbe: Mondd, ki az? hogy kardra hányjam,­­S mélyen, mélyben tengereknél Eltemessem, mint az ólmot. Hasonló motívumegyezés mutatható ki a Szentivánéji álomban Ly­sander Hermina kérdésre adott válasza : Saját szerelmem: a bájos Helena, Ki az éjt dicsőbben aranyozza meg, Mint ott ama tüzes O­k, s fényszemek.48 És Tünde I. felvonásbeli szavai között: ... a' szerelmes Csillagot hordoz szemében : Annak nincs sötét 's homály; Bár bolyongjon éj felében, kedvesére rátalál. 47 Babits Mihály fordítása. 48 Arany János fordítása.

Next