Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1985. 17/67. évfolyam
Figyelő - Tarnai Andor: Varjas Béla 1911–1985 770–771. p.
770 Társasági hírek Bécs hatásáról), amelyek művelődéstörténeti szempontból hézagpótló, de irodalomtörténészeink számára is nélkülözhetetlen összefoglalások. Ha most arra gondolunk, hogy mindez csak csekélyke hányada elhunyt kutatótársunk és barátunk monumentális életművének, és hogy a magyarországi zsidó feliratok vagy a kötéstáblákból kifejtett héber kódextöredékek gyűjteménye tulajdonképpen elválaszthatatlan irodalomtörténeti és folklór-munkásságától, adózzunk tisztelettel emlékének és a valamennyiünket gazdagító termés láttán örvendezzünk, hogy a magyar nyelv és irodalom szeretete itthon marasztotta. BORZSÁK ISTVÁN VARJAS BÉLA 1911-1985 Varjas Béla hamvai mellett megrendülten áll és a súlyos veszteséget pedig próbálja felmérni az irodalomtörténész, — közelebbről a régi magyar irodalom kutatója —, az idők megváltoztathatatlan folyására gondol a szép, régi könyvek őre, és immár több mint negyven esztendős emlékeit rendezgeti az egykori egyetemista, aki először tanárként találkozott vele, és akivel most együtt érez az a mai hallgató, aki egy fél évvel ezelőtt még speciálkollégiumán vehetett részt, lassan felkészülve professzora dédelgetett tervének, a 16. századi régi magyar költők tárának folytatására. Talán ma nem mindenki tudja már, hogy Varjas Béla nemcsak irodalomtörténész és a könyvkultúra ápolója volt, hanem szinte egész pályája során az egyetemen is tanított. Fiatal könyvtáros korában szemináriumokat vezetett Horváth János mellett. Van rá tanú, hogy kivette részét a régi Eötvös Collegium felvételi vizsgáiból, s ezek egyikén egyebek mellett azt tudakolva, hogy mi az irodalom, a Horváth János által megfogalmazott „irodalmi alapviszony" mibenlétére próbálta rávezetni a nála jelentkezőket : erről a tájról elindulva jutott el odáig, hogy új szemlélettel és módszerrel egészítve ki a régieket, a 16. századi magyar irodalom társadalmi gyökereiről írjon nélkülözhetetlen, úttörő könyvet. Mint tanár vett részt később az egyetemi könyvtárosképzés megindításában, s ugyanakkor élesszemű tanárként figyelte és támogatta az Országos Széchényi Könyvtár fiatal könyvtárosainak tudományos próbálkozásait. Mikor Varjas Béla szerkesztette a Magyar Könyv-