Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1992. 23/73. évfolyam
Tanulmányok - Debreczeni Attila: A Marosvásárhelyi gondolatok helye Csokonai életművében 191–212. p.
E következtetés szemléleti hátterét Julow Viktor kismonográfiájában találjuk meg kifejtetten, s itt — természetesen — szintén az 1794-es művek között esik szó a versről;11 hasonlóan erre az évre datálódik Vargha Balázs életrajzi adatsorában is.12 Szilágyi Ferenc azonban tanulmánykötetében, bár egy helyen még tíz estve és a Konstantinápoly mellett sorolja fel, már 1798-ból valónak tekinti,13 s a kritikai kiadás lírasorozatának harmadik kötetében is azt írja, hogy e vers nem lehet 1798 előtti. (A szerző szíves közlése.) Rendkívül ellentmondásos tehát a szakirodalom, mindössze egy ponton látszanak a vélemények teljesen egybecsengeni, abban, hogy a vers az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társasággal kapcsolatos, annak üdvözlésére készült. A keltezést illetően lényegében két időszakot vesznek számításba: 1794-et, illetve az 1797-99-es éveket, különösen 1798-at. Keletkezéstörténeti vizsgálódásainkban mi is e nyomokon indulunk el, mivel a vers kétséget kizáróan köthető az erdélyi társasághoz, így Csokonai és az erdélyiek kapcsolatát kíséreljük meg rekonstruálni, különös tekintettel a fent nevezett két időszakra. 2.1794 Csokonainak a Marosvásárhelyi gondolatokon kívül még egy verse ismeretes, amely az erdélyi társasághoz fűződik, az [Aranka Györgyhöz] című három versszakos töredék. A kritikai kiadás a verset 1793 végéről keltezi. Csokonai és az er- Csokonai: Maros-vásárhelyi gondolatok 193 „olyan merész gondolatokat tartalmaz, hogy csak 1794 körül íródhatott, a költő többi nagy radikális versével együtt".1910 Csokonai Vitéz Mihály összes művei (a továbbiakban: CsÖM.), Költemények I. Sajtó alá rendezte: Szilágyi Ferenc. Bp. 1975,199. 11 Julow Viktor: Csokonai Vitéz Mihály. Bp. 1975,116-117. 12 Vargha Balázs: Csokonai Vitéz Mihály. Bp. 1974, 360-361. 13 Szilágyi Ferenc: Csokonai művei nyomában. Bp. 1981, 612, 20.