Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1992. 23/73. évfolyam
Filológia - Szilágyi Ferenc: A Csokonai-kiadó „Kelemföldy”, azaz: Kecskeméthy Csapó Dániel 328–344. p.
Filológia 329 Úgy látszik tehát, hogy a két kiadás időpontjának egybeesése tette szükségessé a lipcsei népszerű kiadás sajtó alá rendezőjének az írói álnév használatát. A Békaegér harcot, Az istenek osztozását, A tolvaj isteni (Európa elragadtatása), a Mintat omnis amansi stb. először közreadó Kelemföldy kilétéről korábban semmit nem tudott kideríteni az irodalomtörténeti és könyvészeti szakirodalom. Csokonai kiadásának lapalji magyarázó jegyzetei arra vallanak, hogy a dunántúli nyelvjárásokban is jártas purista hajlamú irodalmár munkája. Kezdetben Döbrenteire gyanakodtam, részben azért, mert a Dunántúlon született s nyelvtisztogatásra hajló volt, részben azért, mert valamivel korábban, 1842-ben Berzsenyi munkáit kiadta három kötetben, de azért is, mivel az akadémiai titkárságban — amelyről külső nyomásra mondott le — éppen Toldy követte. (E föltevésemet megerősíteni látszott, hogy Döbrentei egy időben Kelenföldön lakott.) Véglegesen eldőlt a kérdés, mikor a Csokonai kritikai kiadás I. kötetén dolgozva, 1972 nyarán az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában megtaláltam a „Kelemföldy"-kiadás okmányait, amely szerint 1843 augusztusában szerződött meg a kiadásra Emich Gusztávval „Kecskeméthy Csapó Dániel gyűjtő és másoló". A szerződésben többek között az olvasható: „Én K. Cs. D. a' már eddig megjelent több rendbeli munkáit [ti. Csokonainak] egybegyűjtve, 's a' nálam kéziratban levőket is, mint: Europa' elragadtatása, Az istenek osztozása, Mintat omnis amans, A' kloákához Blumauer után, 's a' netán még megszerezhetőket, szorgosan összehasonlítva 's az eltéréseket [ szövegváltozatokat] kijelölve, minél előbb lehet, sajtó alá lemásolandom."" Toldy 1843. november 1-én jelentette be az Athenaeum hasábjain a maga kiadási szándékát, így érthető hogy Emich és Kecskeméthy Csapó már nem álltak el a tervezett kiadástól, viszont szembe sem akartak kerülni mint vetélytársak az Akadémia titkárával, tehát álnév használata mellett döntöttek. Toldy így is tudomást szerzett Kelemföldy 1843-ban (valójában: 1844-1845 között) megjelent háromkötetes lipcsei kiadásáról, mivel — mint volt róla szó — a maga kritikai igényű kiadása 1844-1846 között jelent meg folytatólagosan, füzetek formájában (az előszó 1846 decemberében kelt); így 6 Lásd Szilágyi: i. m. 366. 7 Uo. 8 Lásd Athenaeum. 1843. II, 360.