Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1992. 23/73. évfolyam
Tanulmányok - Debreczeni Attila: A Marosvásárhelyi gondolatok helye Csokonai életművében 191–212. p.
DEBRECZENI ATTILA A MAROSVÁSÁRHELYI GONDOLATOK HELYE CSOKONAI ÉLETMŰVÉBEN I. Keletkezéstörténet 1. A vélemények „E költeménnyel rendesen vagyok" — írta Toldy Ferenc a Marosvásárhelyi gondolatokhoz fűzött jegyzete élén, jelezve tanácstalanságát a keltezést illetően. S végigtekintvén a vers szakirodalmán, e megjegyzés akár mottóul is szolgálhatna: Toldy dilemmája napjainkig él, egyrészt a keletkezés idejének meghatározásában, másrészt — s nyilván nem kis mértékben ebből kifolyólag — a vers érdemi elemzésétől való tartózkodásban, így e nagyívű, s elismerten jelentős költemény Csokonai rejtélyes életművének egyik legrejtélyesebb része maradt. Toldy Ferenc jegyzete a következőképpen összegzi a vers körüli fő problémákat: „1794-diki dolgozatok közt találtam; a kéz és tinta, s mi több az eszmejárat és alak tökéletesen ez időre mutatnak: nem csekély volt tehát meglepetésem, midőn e darabot, a M. Hírmondó 1801-ki folyamában, az erdélyi társasághoz intézve, találám e hozzátétellel,midőn az írót 1799. maga tagjának meghívni méltóztatott. — Itt csak a töredék közöltetik a publicummal Én most is azt hiszem, hogy ez (el nem készült) vers akkor íratott, midőn a magyar nyelvmivelő társaság Marosvásárhelyt összeállt (1793. december 3.); s megtörténvén utóbb Cs. taggá választása, en Pest 1844, 953. Csokonai Mihály minden munkát kiadta Schedel [Toldy] Ferenc.