Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1992. 23/73. évfolyam

Tanulmányok - Debreczeni Attila: A Marosvásárhelyi gondolatok helye Csokonai életművében 191–212. p.

DEBRECZENI ATTILA A MAROSVÁSÁRHELYI GONDOLATOK HELYE CSOKONAI ÉLETMŰVÉBEN I. Keletkezéstörténet 1. A vélemények „E költeménnyel rendesen vagyok" — írta Toldy Ferenc a Marosvásárhelyi gondolatokhoz fűzött jegyzete élén,­ jelez­ve tanácstalanságát a keltezést illetően. S végigtekintvén a vers szakirodalmán, e megjegyzés akár mottóul is szolgál­hatna: Toldy dilemmája napjainkig él, egyrészt a keletkezés idejének meghatározásában, másrészt — s nyilván nem kis mértékben ebből kifolyólag — a vers érdemi elemzésétől va­ló tartózkodásban, így e nagyívű, s elismerten jelentős költe­mény Csokonai rejtélyes életművének egyik legrejtélyesebb része maradt. Toldy Ferenc jegyzete a következőképpen összegzi a vers körüli fő problémákat: „1794-diki dolgozatok közt találtam; a kéz és tinta, s mi több az eszme­járat és alak tökéletesen ez időre mutatnak: nem csekély volt tehát meg­lepetésem, midőn e darabot, a M. Hírmondó 1801-ki folyamában, az er­délyi társasághoz intézve, találám e hozzátétellel,­­midőn az írót 1799. maga tagjának meghívni méltóztatott. — Itt csak a töredék közöltetik a publicummal Én most is azt hiszem, hogy ez (el nem készült) vers ak­kor íratott, midőn a magyar nyelvmivelő társaság Marosvásárhelyt össze­állt (1793. december 3.); s megtörténvén utóbb Cs. taggá választása, en­ Pest 1844, 953.­ ­ Csokonai Mihály minden munkát kiadta Schedel [Toldy] Ferenc.

Next