Tamás Attila szerk.: Irodalomtörténet, 1999. 30/80. évfolyam

Tanulmányok - Bécsy Tamás: Kire süt a nap? Zilahy Lajos: Süt a nap 48–60. p.

KIRE SÜT A NAP? *­ kus szövegnek tartják. Az így értett szövegnek semmiféle reflexiója nincs a valóságra, az értelmezés-elemzés nem irányul arra, hogy a valósággal való összevetés alapján történjék. Különösképpen a dekonstrukció elmélete(i) hirdeti(k) ezt. A dekonstrukciós eljárás hiányossága, hogy igen gyakran mel­lőzi az esztétikai aspektust. Ezért fontos, hogy a dekonstrukció nézőpontja bővüljön, ami akkor lehetséges, ha megtaláljuk azokat a megközelítéseket, amelyek összeegyeztethetők a dekonstrukciós művelettel és mégis megjele­nik bennük az esztétikai aspektus. Roland Barthes és Jacques Derrida nyomán Howard Felperin rögzítette ezt a módszert.­ A mű témáját ne értelmezzük úgy, hogy annak valamiképpen, de mégis az életvalóságba nyúlnak a gyökerei. Értelmezhetjük akként is, hogy a témát a text, a szöveg teremti, vagyis ebből a nézőpontból a szöveg dekonstruálja azt, hogy a témát a szövegen kívül keressük, hiszen a szövegen kívül nincs semmi. A szöveg az önmaga teremtett tér-időben létező. A szöveg különböző nagy egységeket-elemeket beszél, amelyeknek egymáshoz való viszonya teremti meg a témát. Ezek az egységek-elemek nem azonosak az alakokkal; önmagukba foglalják a velük kapcsolatba került, avagy hozzájuk kapcsolt tényezőket, az instrukciókat, például a „fizikai" környezetet is. Ha írott drámát vizsgálunk így, akkor a drámai tér nem környezet, hanem az alak része; az alakokkal együtt létező mint témaalkotó egység a szövegben. A drámaműnem alapismérve, az alakok közötti viszonyok és ezek változá­sa így lényegében megmarad, noha kiszélesedik. A szöveg által konstruált téma egységei között konstituálódik viszony, és ezeknek a viszonyoknak a változása az, ami a szöveget drámaszöveggé teszi. A Süt a nap című vígjátékról még a következők olvashatók. A Magyar Irodalmi Lexikon II. kötetében például: „Javarészt korszerű tárgyakat választ: Sü­t a nap című darabjában a háború utáni falu életére tereli a figyelmet, s a társadalmi osztályok közeledését propagálja... ". Az ún. ÚMIL szerint: „A két vh. között írt műveinek alapélménye" között megtalálható „a középosztály sorsáért érzett fe­lelősség (Siit a nap d. 1924)" is.10 Pomogáts Béla úgy gondolja, hogy „a Siit a nap című falusi életkép [...] a mellett a gondolat mellett tett hitet, hogy a »középosztálynak« a paraszti társadalomból kell megújulnia..."11 A vígjátékot 1924. március 21-én mutatta be a Nemzeti Színház, és még abban az évben nyomtatásban is megjelent. „Történik egy kis bihari faluban, a háború után."12 A református pap lányába, Sárikába Kopácsi, a vasúti forgalmista szerelmes. A Postamesterné azon mesterkedik, hogy Kopácsi az ő lányát vegye feleségül, ám Kopácsi az első felvonás végén épp meg akarná kérni Sárika kezét. Azonban most avat­ják vitézzé Sámson Mihályt, aki „a háború egyik legvitézebb katonája volt". 49

Next