Tamás Attila szerk.: Irodalomtörténet, 1999. 30/80. évfolyam
Tanulmányok - Bécsy Tamás: Kire süt a nap? Zilahy Lajos: Süt a nap 48–60. p.
KIRE SÜT A NAP? * elején egy eltérítő mozzanatban és azonnal ezután a „jóvégben", happy endben rögzítődik. Ezen egységek közé több témarész iktatódik. Mivel a Süt a nap Nevekben és Dialógusokban rögzített szöveg, a több témaegység közül az emelkedik ki, amelyikben viszonyváltozás van; ez pedig csak Sárika és Sámson között valósul meg. Milyen témaegységek iktatódnak a viszonyváltozást magában foglalók közé? A házasságot anticipáló, a „jóvéget" elérő kapcsolat mindkét oldalát egyegy másvalakihez irányuló lehetőség fenyegeti. Sárikát a Kopácsi nevű forgalmista is elvenné feleségül. A lány azonnal magára hagyja, amint meglátja Sámson Mihályt a templomba bemenni. Ez a fenyegetettség ezért álfenyegetettség. A Tanítót felkéri a gazdag paraszt, Pongó Juhász, hogy az ő lányát ajánlja Sámsonnak feleségül. A Tanító akkor hozza Mihály elé Pongó Juhász lányát, amikor az már találkozott Sárikával. Ezért „(a boldogságtól teljesen magánkívül)" ügyet sem vet a nagy hozománnyal rendelkező lányra. Ez a fenyegetettség sem valódi. A Sárika és Sámson első felvonásvégi és a II.-ban való találkozása előtt több témaegységet tematizál a szöveg. Ezek a témaegységek nem folytatólagosan követik egymást, hanem váltakozva. Az egyik egység a szegénységet tematizálja. A szöveg elején két kéregető van a textben. Az egyik a Koldus, „a rongyoktól alig felismerhető katonaruhában. Csak féllába van, mankóra támaszkodik". A másik egy cigányasszony. A Pap anyja, Fehérné a Koldusnak ad alamizsnát, a cigányasszonynak nem. Rozika, a Tanító „(mezítlábas tizenkétéves leánykája)" vasalót akar kölcsönkérni Fehérnétől, aki nem adja, mert a Tanítóék mindennap kölcsönkérnek valamit, lisztet is, zsírt is. A Tanító szegénységének tematizálása a II. felvonásban folytatódik. A következő, ehhez az előzőhöz mellérendelt témarész a Pap jószívűsége. Ő is szegény, két fia - őket a szöveg nem teszi a téma részévé - gimnáziumba jár, és irkát sem tud nekik venni. Lányának, Sárikának „egy szalagot se tudok venni a hajába". Ugyanakkor a Szűcs Mari néven tematizált alak férje keresztlevelének kiállítását kéri. A Pap megcsinálja, de nem fogad el érte pénzt. Ezután a Postamesterné Sárika elleni intrikáit tematizálja a szöveg, illetve a Forgalmista azon kérését, hogy Fehérné beszéljen Sárikával az ő érdekében. Ez meg is történik. A Pap jószívűsége ezután tematizálódik tovább. A gazdag Pongó Juhász meg akarja tőle venni „a nagy aranyrámás tükröt", de ő nem adja. A Tanító először Fehérnének beszéli el, hogy Pesten a Zeneakadémián tanuló fiának hangversenye lesz. A Tanító és a Forgalmista dialógusa a közbeékelt rész, s csak ezután tematizálódik tovább az elindított 51