Tamás Attila szerk.: Irodalomtörténet, 2001. 32/82. évfolyam
Műelemzés - Penke Olga: Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Levelezés. Sajtó alá jegyz., jegyz.: Debreczeni Attila 156–158. p.
SZEMLE szebb példája a debreceni nagy tűzvész során leégett Csokonai-ház kertje elpusztulásának leírása. A levelekből az olvasó megismerheti Csokonai olvasmányait, következtethet műveinek forrásaira, a megszületésüket serkentő és hátráltató tényezőkre. Felfedezheti, hogyan bukkan fel egy költői téma az életműben, hogyan bontakozik ki és válik remekművé, vagy éppen miért nem készül el soha. Az írói lét kellemetlenebb oldalát is láthatja: milyen nehézségek árán, mennyi kitartásnak köszönhetően tudja műveit megjelentetni egy költő a XVIII. század végén, ha bizonytalan anyagi háttérrel rendelkezik és ha művei kiadásakor, de mindennapi életében is főúri támogatókra szorul. A kötet a levelek csoportosításában átgondolt és következetes. A bizonyított szerzőségű leveleket (amelyek közül 124 származik a költőtől) kronológiai sorrendben közli. Ezt követően találjuk a pontosan nem keltezhető és a kétes hitelű írásokat (8-8 levél), valamint azoknak a leveleknek az adatait, amelyeknek létezése biztos, de elvesztek, esetleg lappanganak (144 levél). Debreczeni Attila széles körű kutatásra alapozott, logikus felosztású és nagy szakértelemmel kivitelezett kritikai kiadása finom hálóval szövi egybe a levelek összességét, így a levelek feltárulnak az olvasó előtt, sőt a levelezés olvasását kalandként megélő olvasó számára a közöttük levő „hézagok" áthidalása is lehetővé válik. A belső utalásokat feloldó jegyzetek ugyanakkor megfelelő kritikát és visszafogottságot tanúsítanak azokban az esetekben, amikor a közlő kutatásai során nem találta kellően bizonyítottnak az egyébként bőséges szakirodalom vagy a korábbi kiadások hipotéziseit. A kötet készítőjét a tömörség és az érthetőségre törekvés elve vezeti. Az elv érvényesülését jól mutatja, hogy míg a Csokonai levelezésével kapcsolatos legfőbb kérdésekre és a kiadás elveire kiterjedő tanulmánya alig húsz oldal terjedelmű, a leveleket magyarázó jegyzetek esetében akár a levelekből idézett hosszabb szöveget is megismétel, amennyiben így érzi meggyőzőnek, követhetőnek kommentárját. Rövidítései következetesek, az idegen nyelvű szövegek feloldása korrekt, a korábbi kutatásokra és kiadásokra történő utalások pontosak. A kritikai kiadás készítőjének sikerült a levelek datálásával, szerzőségével és egyéb adataival kapcsolatban felderíteni a Csokonai-levelezés eddigi kiadásaiban mutatkozó számos hiányosságot, korrigálni több tévedést, feltárni fontos összefüggéseket, így, noha a levelek tetemes része már a korábbiakban is megjelent, a kritikai kiadásnak köszönhetően jelentős értékkel gazdagodott a Csokonai-irodalom és a magyar irodalomtörténet. (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1999, 997 l.) PENKE OLGA 158