Tamás Attila szerk.: Irodalomtörténet, 2001. 32/82. évfolyam

Műelemzés - Penke Olga: Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Levelezés. Sajtó alá jegyz., jegyz.: Debreczeni Attila 156–158. p.

SZEMLE Kelevéz Ágnes az 1900 és 1916 közötti kéziratok genetikus értelmezésével, a leve­lezés anyagának, a költői szándék változásának pontos számbavételével, a későbbi művek tanulságainak érvényesítésével, a Babits által közreadott 1937-es versgyűjte­mény perspektívájából szemlélve is érvényesen bizonyította: a XX. századi magyar lí­ratörténet szempontjából különösen fontos a kéziratban vagy töredékben maradt versek beillesztése az életműbe, a kronologikus rendbe állított alkotásokkal egy új Babits-szövegegyüttes megjelenítése. Ez az „apparátus" azonban semmiképpen sem lesz „salakos szesz". (Budapest, Argumentum Kiadó, 1998) SÍPOS LAJOS Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Levelezés Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: Debreczeni Attila Debreczeni Attila kritikai kiadása a Csokonai Vitéz Mihály összes művei közlésére vállalkozó rangos sorozat hagyományának megfelelően bocsájtja közre a költő leve­lezését. A sajtó alá rendező a tőle megszokott filológiai pontossággal és szakértelem­mel adja ki a leveleket, a sorozat első kötetében Szilágyi Ferenc által 1975-ben meg­határozott textológiai elveket követve. A szövegek közlésében és az azokat kísérő jegyzetekben kiválóan hasznosítja a korábbi Csokonai-kiadások és -kutatások ered­ményeit. A kötet jól mutatja azt is, hogy a levelezés közreadója gyakorló oktató és ku­tató, aki a levelek megértéséhez szükséges ismeretanyagot világos, követhető mó­don, jól átlátható tagolással adja elő. Debreczeni Attila kitűnően kamatoztatja azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Csokonai-kritikai kiadásban 1990-ben megjelent Szép­prózai művek sajtó alá rendezése során szerzett, valamint azt a tudást, amely a Csoko­nai, az újrakezdések költője című könyve elkészítésekor jutott birtokába. Azt sem érdek­telen megjegyezni, hogy a kötet számítógépes szerkesztésének nagy szakértelmet kívánó feladatát is ő maga látta el. A levelek a kötet egyharmadát teszik ki. A közlő a levél műfaji meghatározóit mér­legelve a formai jegyeket, a misszilis jelleget, a hitelességet és a személyes érdeket tar­totta döntőnek a kiadásra kerülő levelek kiválasztásakor. A leveleket követően talál­juk a sorozat hagyományainak megfelelően a jegyzeteket, amelyek a levélműfajról, a korról, a Csokonai-levelek sajátosságairól, a levelezőtársakról szóló tanulmányt fog­lalják magukba, az egyes levelek keletkezéséről, kéziratairól, korábbi közléseiről ad­nak információkat, de a szövegvariánsokat is tartalmazzák, és mind a 238 levélről részletes tárgyi és nyelvi magyarázatokat adnak. A rövidítésjegyzékek, valamint a kötet végén található mutatók megkönnyítik a levelekről közölt gazdag információ­anyag megismerését és felhasználását. Rendkívüli kalandra ad lehetőséget az olvasónak Csokonai Vitéz Mihály levelezé­sének felfedezése. Szűk tizenhárom év gazdag és változatos képe tárul fel a levél­váltáson keresztül 1792 augusztusától 1805 januárjáig, amely időszak a magyar fel­világosodás egyik legmozgalmasabb korszaka. Kevés olyan értékes dokumentum maradt ránk erről a korszakról, mint a Csokonai-levelezés. Az olvasó élvezettel 156

Next