Tamás Attila szerk.: Irodalomtörténet, 2001. 32/82. évfolyam
Műelemzés - Penke Olga: Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Levelezés. Sajtó alá jegyz., jegyz.: Debreczeni Attila 156–158. p.
SZEMLE Kelevéz Ágnes az 1900 és 1916 közötti kéziratok genetikus értelmezésével, a levelezés anyagának, a költői szándék változásának pontos számbavételével, a későbbi művek tanulságainak érvényesítésével, a Babits által közreadott 1937-es versgyűjtemény perspektívájából szemlélve is érvényesen bizonyította: a XX. századi magyar líratörténet szempontjából különösen fontos a kéziratban vagy töredékben maradt versek beillesztése az életműbe, a kronologikus rendbe állított alkotásokkal egy új Babits-szövegegyüttes megjelenítése. Ez az „apparátus" azonban semmiképpen sem lesz „salakos szesz". (Budapest, Argumentum Kiadó, 1998) SÍPOS LAJOS Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Levelezés Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: Debreczeni Attila Debreczeni Attila kritikai kiadása a Csokonai Vitéz Mihály összes művei közlésére vállalkozó rangos sorozat hagyományának megfelelően bocsájtja közre a költő levelezését. A sajtó alá rendező a tőle megszokott filológiai pontossággal és szakértelemmel adja ki a leveleket, a sorozat első kötetében Szilágyi Ferenc által 1975-ben meghatározott textológiai elveket követve. A szövegek közlésében és az azokat kísérő jegyzetekben kiválóan hasznosítja a korábbi Csokonai-kiadások és -kutatások eredményeit. A kötet jól mutatja azt is, hogy a levelezés közreadója gyakorló oktató és kutató, aki a levelek megértéséhez szükséges ismeretanyagot világos, követhető módon, jól átlátható tagolással adja elő. Debreczeni Attila kitűnően kamatoztatja azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Csokonai-kritikai kiadásban 1990-ben megjelent Szépprózai művek sajtó alá rendezése során szerzett, valamint azt a tudást, amely a Csokonai, az újrakezdések költője című könyve elkészítésekor jutott birtokába. Azt sem érdektelen megjegyezni, hogy a kötet számítógépes szerkesztésének nagy szakértelmet kívánó feladatát is ő maga látta el. A levelek a kötet egyharmadát teszik ki. A közlő a levél műfaji meghatározóit mérlegelve a formai jegyeket, a misszilis jelleget, a hitelességet és a személyes érdeket tartotta döntőnek a kiadásra kerülő levelek kiválasztásakor. A leveleket követően találjuk a sorozat hagyományainak megfelelően a jegyzeteket, amelyek a levélműfajról, a korról, a Csokonai-levelek sajátosságairól, a levelezőtársakról szóló tanulmányt foglalják magukba, az egyes levelek keletkezéséről, kéziratairól, korábbi közléseiről adnak információkat, de a szövegvariánsokat is tartalmazzák, és mind a 238 levélről részletes tárgyi és nyelvi magyarázatokat adnak. A rövidítésjegyzékek, valamint a kötet végén található mutatók megkönnyítik a levelekről közölt gazdag információanyag megismerését és felhasználását. Rendkívüli kalandra ad lehetőséget az olvasónak Csokonai Vitéz Mihály levelezésének felfedezése. Szűk tizenhárom év gazdag és változatos képe tárul fel a levélváltáson keresztül 1792 augusztusától 1805 januárjáig, amely időszak a magyar felvilágosodás egyik legmozgalmasabb korszaka. Kevés olyan értékes dokumentum maradt ránk erről a korszakról, mint a Csokonai-levelezés. Az olvasó élvezettel 156