Tamás Attila szerk.: Irodalomtörténet, 2002. 33/83. évfolyam
Tanulmányok - Gángó Gábor: Mese az aligátorról, a szalamandráról, a tengernagyról és a vízitündérről. A rezignáció és önigazolás Jókai-regénye: Enyim, tied, övé 232–257. p.
GÁNGÓ GÁBOR Mese az aligátorról, a szalamandráról, a tengernagyról és a vízitündérről (A rezignáció és önigazolás Jókai-regénye: Enyim, tied, övé) Jókai, tudjuk jól, elfogadta és kiszolgálta a Tisza-éra politikai elitjét, ezen elhatározása azonban nem volt belső konfliktusoktól mentes. Jobb meggyőződésének fokozatos feladásáról, lemondó attitűdjéről, majd a „mosom kezeim" dacos önigazolásáról egy 1874-1875-ben írott regénye ad számot. Furcsa és talányos, de tény, hogy az Enyim, tied, övé azon kevés Jókairegény közé tartozik, amelyek igen ritkán kerülnek a Jókai-kutatás homlokterébe. Azért különös e jelenség, mert a regény két kötetének tárgya rendre egy-egy olyan téma, amely központi hangsúllyal van jelen az életműben: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kora, illetve az 1867-es kiegyezés körüli és utáni időszak. A regény cselekménye az 1848 elejétől 1870 őszéig-teléig tartó időszakot öleli fel. A forradalmi év tavaszán ismerjük meg a regény hőseit, és tudjuk, hogy a végkifejlet arra az időre esik, amikor Párizst épp „ostromolják a németek". A regény főhőse, Aldorfai Innocentius/Áldorfay Ince egyidős Jókaival: a szerző utal rá, hogy hőse 1848-49-et megelőzően huszonhárom évet töltött el tanulmányaival, és 1861-es képviselővé választásakor is megjegyzi, hogy „nem több harminchat évesnél". Áldorfai kispapként vonul be nemzetőrnek, és szép pályát fut be. Egykori cellájában függő Madonna-képének mására, első feleségére az 1848-as évben talál rá Áldorfai. Serenát a szabadságharc kartácstüzében, minden hagyományos szokás és morál felfüggesztése idején veszi feleségül, így nemcsak a hazájáért, hanem a saját becsületéért, felesége tisztességéért is küzd. Házasságának lehetősége, a felszentelt pap protestáns hitre való áttérése is csak a rendkívüli időkben igazolható. Áldottait a felesége, e védőangyala és életének többszörös megmentője elkíséri a száműzetésbe is. Először Törökországban élnek (itt találtak menedéket Kossuth és kísérői), majd Amerikába hajóznak, ahol Serena békét és jólétet teremt a gyarapodó családnak. Az évtized közepén Aldorfai visszatér Európába, hogy haditudósítóként részt vegyen a krími háborúban. Az évtized végén amerikai tudományos és felfedező vállalkozásokban látjuk viszont. Az új abszolutizmus korának elmúltával Áldorfait hazaszólítják, hogy