Tamás Attila - Schein Gábor szerk.: Irodalomtörténet, 2003. 34/84. évfolyam
Tanulmányok - Alt Krisztián: Amália. Egy szépséges és titokzatos hölgy Csokonai Dorottyájában 444–456. p.
AMÁLIA róla és elfelejtette őt? Vagy a férfi olvasók szeme elől akarta elrejteni e tüneményt? Hisz egy férfi már annak is örülhet, ha csak nézhet egy ilyen nőt. Esetleg e dáma csak távolabbról szemlélte a meglepő eseményeket? Talán időközben - kecses, finom hölgy lévén - elfáradt és elhagyta a báltermet, hogy aludni térjen? Vagy lehet, hogy Amália meg sem érkezett a mulatság színhelyére? Netán elakadt a szánja valahol a hóban? Hová lesz tehát e szépséges, gyönyörűséges, arcával a Hajnal születését idéző, tekintetében a csillagok fényét hordozó, isteni és csodálatos Amália? Elillan. A vers keletkezéséről szóló adatok Szilágyi Ferenctől származnak: CSOKONAI VITÉZ Mihály Összes művei, 4., sajtó alá rend., jegyz. SZILÁGYI Ferenc, Bp., Akadémiai Kiadó, 1994, 631-632. 2 A Szilágyi Ferenc által a kritikai kiadásban használt jelöléssel: DebrK. R. 788. 6: lb-2a. 3 A kritikai kiadás jelölésével: KK. III. 62ab. 4 Lilla. Érzékeny dalok III. könyvben. Csokonai Vitéz Mihály által, Nagyvárad, 1805. 5 Azért gondoljuk, hogy Csokonai tudatosan elrendezte a női test különböző pontjairól szóló leírás részleteit, mert az első változatban még nem állapítható meg a sorrend pontosan. A kézirat első két strófája - mint említettük - nincs ugyan beszámozva, de lehetséges, hogy a hiányzó hatos és hetes sorszám épp ezt a két versszakot illetné meg, így viszont az arc leírásába beékelődne a felsőtest ékességeit méltató rész. 6 A próbási szócska jelentése Szilágyi Ferenc szerint: 'ismertetőjegyei' (/. .., 747.). Ugyanakkor a próba állhat 'vázlat', 'skizz' jelentésben is, legalábbis szerintünk. 7 Itt persze meg kell jegyeznünk, hogy egy aprócska, ám zseniális, kellőképpen kétértelmű költői játéknak köszönhetően a 203. sor amit névmásáról nehezen dönthető el a mondatszerkesztés, illetve a közvetlen szövegkörnyezet (a 201-202. sorra, illetve a 205-206. sorra gondolunk) miatt, hogy az Isteni kéz mit is akart remekként teremteni: Amáliát vagy leginkább csodaszép kebleit. 8 Szilágyi Ferenc okfejtése a Thares keletkezéséről, i. e., 888-889. 9 Vö. Szilágyi Ferenc jegyzeteivel a vers kapcsán: CSOKONAI VITÉZ Mihály Összes művei, 5., sajtó alá rend., jegyz. SZILÁGYI Ferenc, Bp., Akadémiai Kiadó, 2002, 846-852. 10 Demeter Júlia többek között a szerelmi csalódás élményét-témáját, a vénlánycsúfoló műfaját, az élet és az ifjúság elmúlásának témáját, a testiség tárgykörét, a travesztia és a paródia ábrázolási módját emeli ki a Vajda lánnyal szövődött kapcsolat utáni, illetve a Dorottya környékére jellemző költészet jellegzetességei közül, melyek szerepet kaptak a vígeposz megformálásában. Demeter Júlia említ továbbá egy fontos, a Dorottya és a [Juliánna Napra Köszöntő] között meglévő motívumazonosságot: a szánta felkéredzkedő költőt a Dorottyában semmibe veszik a farsangi mulatságra igyekvő népek (s megjegyzem köztük Amália), míg a korábbi, Vajda Julianna névnapjára írott versben a múzsák maguk közé veszik a lelkes poétát. (Debreczeni Attila is tárgyalja e párhuzamot, s egyenesen palinódiának nevezi a Dorottya kérdéses részét, a 87-94. sorokat. DEBRECZENI Attila, Csokonai, az újrakezdések költője, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 19983,52-53.). A Demeter-féle tanulmány: DEMETER Júlia, „Ezer apró szerelmek lantolnak" (Csokonai Dorottyája), II, 1997, 48-62. Debreczeni Attila több szövegpárhuzamot is kimutatott a Dorottya Venusmonológja és Csokonai A Szeretet című elmélkedése között. CSOKONAI VITÉZ Mihály Összes művei, Szépprózai művek, sajtó alá rend., jegyz. DEBRECZENI Attila, Bp., Akadémiai Kiadó, 1990, 369. De említhetnénk akár Serteperthy és Koppóházy uraságok szerepelteté- 455