Tamás Attila - Schein Gábor szerk.: Irodalomtörténet, 2003. 34/84. évfolyam
Tanulmányok - Orosz Beáta: Csokonai Vitéz Mihály Anakreoni Dalok című kötete mint a XVIII. századi Anakreón-recepció összegzése 55–81. p.
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ANAKREÓNI DALOK CÍMŰ KÖTETE... tett az Anakreontismusokban is, mellyek több Versezetjeivel eggyütt még kézírásban hevernek." Ezekről azonban sajnos semmit sem tudunk. Földi János mellett Csokonai Dayka Gábort és Édes Gergelyt nevezi meg önálló anakreóni dalok írójaként: „Újhelyi DAYKA Gábor egynehány szerentsés Anakreontismust tsinált: az ő próbái is még kézírásban vagynak egyéb poétás darabjaival. Egy az Orpheusban kiadódott: a' többi is Kazinczy Úr öszveszedése és barátsági hír gondoskodása után rövidnap világra kerül."51 Édes Gergely - Zechenter után másodikként - egész kötetet adott ki anakreóni dalokból: A' Tepsi Anakreón' versei. Kétféle fordításbann. Egyenesen a görögből Édes Gergely által. Vátzon, 1803. A gyűjteményt különösen érdekessé teszi, hogy a szerző kétféle fordítást közöl: egyik hasábban az eredeti vers mértékében készített, mellette pedig a rímes változat olvasható. Az Ajánló levélben, melyet jóakaróinak és barátainak írt, a kiknek keretekre a" Magyar Anakreón kiadódik", meg is indokolta, miért fordította kétféleképpen a dalokat. A kötet második részében Anakreón töredékeit közli, „többnyire toldozgatva", majd „tulajdon Anakreontismusim" következnek, melyekben Csokonai szerint a szerző „szerentsésebb volt", mint a fordításokban, végül pedig néhány „Anakreóni Iramat". A költő 1794-ben kezdte Anakreónt fordítani.52 1802-ben elküldte Kazinczynak dalai kéziratát, aki továbbadta Csokonainak „Édes Gergely' édességét" azzal a céllal, hogy „higgye el magát és vegye elő az érdemlett kevélykedést",53 1803-ban pedig arra figyelmeztette finoman Édest, hogy ,,A' legbájolóbb, legpajkosabb kis poétát nem kellene szóról szóra fordítanunk. Fel kellene kapnunk, a' mit mondani akar és a' mit görögül és a görögöknek oly könnyűséggel mond is."54 Később megbánta a költő, hogy olyan hamar, „minteggy szélességből" kiadta kötetét, s átdolgozta fordításait.55 Csokonai tanulmányában nem említi Sándor Istvánt, Fazekas Mihályt, Fabchich Józsefet és Révai Miklóst. Sándor Istvánnak hat fordítása jelent meg 1799-ben a Sokféle című folyóiratban (Sokféle írás egybe szedé Sándor István. Hatodik darab. Győrött 1799).56 Az Élőbeszédben elmondja, hogy „Ezen Verseket [...] jobbára nem most, hanem már régen" készítette. Fazekas Mihály tizenöt anakreóni dalt írt, feltehetően éppen abban az időszakban, amikor barátja, Csokonai összeállította az Anakreóni Dalok anyagát.57 Fabchich József fordított legtöbbet a görög költőtől (Vas vármegyei kőszegi Fábchich József Az Magyar fölállítandó Tudós Társaságnak az XI dik Szám alatti Tagjátul Magyarra fordítatott Pindarus Alceus Zaffo Stezikorus Ibikus Anakreón Bakkilides Szimonides Alkmán Arkilokus. Győrben, 1804),58 a fordítások művészi értékét azonban jelzi Kazinczynak a Tövisek és virágokban megjelent ironikus hangnemű költeménye, valamint egyik levele, amelyben „irtóztató író"-nak nevezi őt.59 Különleges szerepet tölt be a magyarországi anakreontikában Révai Miklós. A magyar alagyaknak első könyvek (Nagykároly 1778) című kötetének meg-