Tamás Attila - Schein Gábor szerk.: Irodalomtörténet, 2003. 34/84. évfolyam
Tanulmányok - Orosz Beáta: Csokonai Vitéz Mihály Anakreoni Dalok című kötete mint a XVIII. századi Anakreón-recepció összegzése 55–81. p.
se". Csokonai, Háfiz és a sírhalom-motívum, 8., 16.). 80 Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Szépprózai művek, sajtó alá rend. és jegyz. DEBRECZENI Attila, Bp., 1990, 205. 81 Hatásáról, korabeli népszerűségéről, megítéléséről 1. CSETRI Lajos, Egység vagy különbözőség? Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában, Bp., 1990,134., valamint MARGÓCSY István, Verseghy Ferenc esztétikája, ItK, 1981, 545-546. 82 Vö. CsLev., 244., 247., 794-795. A könyv ma is megtalálható a debreceni kollégium könyvtárában II. 465. jelzet alatt. 83 Vö. CsLev., 28., 47., 88., 244., 288. és a hozzájuk fűzött jegyzetekkel. 84 Vö. VARGA Zsigmond, A kollégiumi nagykönyvtár és a vele kapcsolatos múzeum kialakulási története és egyetemes művelődéstörténeti jelentősége, Debrecen, 1945, 92-93. 85 Vö. SULZER, J. A., „Anakreón", I., 87. 86 A kötetet bemutatja PELLE Erzsébet, Un poète cosmopolite du XVIII. siècle: Michel Csokonai et la littérature française. - Csokonai Mihály és a francia irodalom, Szeged, 1933, 28-29. 87 Vö. AD., IV. 88 Jelzete: G. 128., benne egy kéziratos bejegyzés olvasható, amely szerint Csokonai Bécsből kapta a kötetet, s anyjától, Diószegi Sárától vásárolta meg a könyvtár. 89 Vö. SULZER, i. e., „Anakreón", I., 87. 90 Szauder József ezt az adatot idézi annak bizonyságául, hogy a költő nem találkozott Herder írásaival (vö. SZAUDER József, Csokonai poétikájához , Uö, Mesterség és alkotás, Bp., 1972. 80., valamint DEBRECZENI Attila, Csokonai, az újrakezdések költője, 130-131. 91 Vö. CsLev., 88., 551. 92 Vö. MEZEI Márta, Poétikai kérdések Csokonainál, It, 1974, 410-420. 93 Vö. Klaus R. SCHERPE, Gattungspoetik im XVIII. Jahrhundert. Historische Entwicklung von Gottsched bis Herder, Stuttgart, 1968, 105-111. 94 Hagedorn Oden und Lieder in fünf Bücher című kötetében (1742) például elválasztotta egymástól a dalokat és ódákat. (Vö. SCHERPE, i. e., 110.) 95 Vö. SULZER, i. e., „Lied", III., 214-230. 96 „Überhaupt aber lassen sich zwey Hauptgattungen lyrischer Gedichte absondern, die sich durch Inhalt und Vortrag merklich unterscheiden; nämlich die eigentliche Ode, und das Lied. Jene hat erhabnere Gegenstände, stärkre Empfindungen, hohem Schwung der Gedanken und des Ausdrucks; dieses wird gewöhnlich durch leichtere und sanftere Gefühle veranlasst, und hat daher auch einen leichtern gemässigtem Ton." (Johann Joachim ESCHENBURG, Entwurf einer Theorie und Literattur der schönen Wissenschaften, Berlin und Stettin, 1783,106-107., vö. SCHERPE, i. т., 110., ahol a németországi fejlődést párhuzamba állítja az angol poétikával, s megállapítja, hogy közös vonásokat lehet fölfedezni.) 97 Csokonaihoz hasonlóan rendszerezi a „Lantos Poesis"-t verstani munkájában Földi János, és szinte szó szerint idézi Eschenburgot: „A' Lantos Versmív [...] Kiváltképpen kétféle: A' tulajdonképpen való Óda, és a' Dal. Amannak felségesebb tárgya, keményebb érzése, magasabb felemelkedések a' gondolatoknak és kifejezéseknek. Ez könynyebb és csendesebb érzéseken folytattatik, és azért könnyebb é s mértékletesebb hangja is vagyon." (FÖLDI János, A Vers-írásról, Bp., 1962, 79-80., vö. SZAJBÉLY Mihály, i. e., 142-148.) 98 Erről, valamint Csokonai műfajelméleti gondolkodásáról 1. MEZEI Márta, i. e., 414-419., SZAJBÉLY Mihály, i. o., 148-156. 99 Vö. Csokonai Vitéz Mihály minden munkája, I—II., sajtó alá rend. VARGHA Balázs, Bp., 1973, II., 129-131., valamint A Tavasz, írta Kleiszt. Fordította Csokonai Vitéz Mihály, Komárom, 1802, X. 100 Vö. KECSKÉS András, A magyar verselméleti gondolkodás története. A kezdetektől 1898-ig, Bp., 1991, 125-145., DEBRECZENI Attila, „ Tudós hazafiság" (Egy beszédmód a XVIII. század végének magyar irodalmában), It, 2001/4, 493-494., SZAJBÉLY Mihály, i. e., 15-31. 101 A' Tavasz, XII., valamint CsLev., 192., 712. 102 Vö. A'Tavasz, XIII-XV. 103 Vö. CsLev., 232-233. és 276. 104 Vö. SZAUDER József, i. e., 79-98., DEBRECZENI Attila, Csokonai, az újrakezdések költője, 151-158., SZAJBÉLY Mihály, i. e., 80