Tamás Attila - Schein Gábor szerk.: Irodalomtörténet, 2003. 34/84. évfolyam
Tanulmányok - Orosz Beáta: Csokonai Vitéz Mihály Anakreoni Dalok című kötete mint a XVIII. századi Anakreón-recepció összegzése 55–81. p.
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ANAKREÓNI DALOK CÍMŰ KÖTETE... 101-106., DEBRECZENI Attila, Nemzet és identitás, ItK, 2001. 105 Vö. DEBRECZENI Attila, Csokonai, az újrakezdések költője, 131. 106 Ezt a gondolatot bővebben, a nyelv keleti jellegének hangsúlyozásával fejti ki [Értekezés az epopeáról] című tanulmányában (vö. DEBRECZENI Attila, Csokonai, az újrakezdések költője, 153.). 107 L. ehhez A' Tavasz, XII., valamint Cshev., 192., 712. 108 A korban ez általános jelenség, nem csupán Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is (vö. SZAJBÉLY Mihály, i. e., 98.). 109 DEBRECZENI Attila, Csokonai, az újrakezdések költője, 155-158. 110 Vö. SZAUDER József, Csokonai poétikájához , Uő, Mesterség és alkotás, Bp., 1972, 81-95., FEKETE Csaba, Csokonai tanulmányai, Studia Litteraria, 1986, 80-84., valamint HORVÁTH Iván, A grammatikai szemlélet kezdetei a magyar verselméletben (Földitől Aranyig), ItK, 1970, 290-305., valamint CsLev., 28., 437., 439., 783., 789. 111 Képes Géza tanulmánya részletesen bemutatja Jones és a perzsa költészetről értekező, Háfiz verseit fordító magyar gróf, Reviczky Károly kapcsolatát (a fordítások és a perzsa költészetről szóló értekezés kiadása: Specimen poeseos persicae sive Midiammedis Schemseddini, notioris agnomine Haphyzi ghazelae, sive Odae sexdecim, ex initio Divani de promtae, nunc primum latinitate donatae, cum metaphrasi ligata et soluta, paraphrasi itemps notis, Vindobonae 1771), s igazolja, hogy Jones munkájában a grófnak több fontos gondolata fölfedezhető, majd további adatokat idéz annak bizonyítására, hogy „Reviczky sugározta ki a Háfiz iráni rajongást 1768 és 1774 közötti időben egész Európába". Semmi sem bizonyítja, hogy Csokonai olvasta a gróf könyvét, sőt inkább ennek ellenkezőjére vannak adataink levelezéséből. (A költő eredetileg az Anakreóni Dalok kötetét „Anakreón' és Hafiz' Életéről 's az Anakreóni és Persa Poézisről" szóló értekezéssel akarta bővíteni, de Reviczky munkáját nem tudta megszerezni, s éppen a „Hafiz és a" Persiai dolgok miatt" nem tudta befejezni tanulmányát, vö. Csev., 244., 292., 300., 302., 309., 868., 789., 866.) A tanulmány szerzője végül megállapítja, hogy „a feltétel nélküli rajongást és a rajongás anyagi alapjait is! - adta át Reviczky Jánosnak, akitől aztán Csokonai mindezeket megkapta, hogy úgy mondjam: visszakapta. Tehát: tökéletes körforgás történt, amelynek kiinduló és bezáró pontja ez esetben egy-egy magyar költő" (vö. KÉPES Géza, Háfsz és Csokonai, Filológiai Közlemények, 1964, 397-405.). 81