Schein Gábor szerk.: Irodalomtörténet, 2004. 35/85. évfolyam
Tanulmányok - Szentmártoni Szabó Géza: Balassi búcsúverse és a prosopopoeia a XVII–XVIII. század magyar nyelvű költészetében 173–211. p.
SZENTMÁRTONI SZABÓ GÉZA Te pedig, poésis, az egek munkája, Apollónak mézes szájú leánykája, Te, a szegényeknek anyja és dajkája. Élj vígan, elszakaszt Verbőczi pennája. Minden írásimat, melyek megmaradtak S szűk erszényem miatt közlényt nem láthattak, Maecenasokra is eddig nem akadtak, Akik talám nálunk mind sírba rakattak, Bízom az érdemes késő maradékra, Mely több szívességgel néz a jó szándékra, Vagy pedig nem hajtván semmi tartalékra, Pipára raggatom és vajas fazékra. Látható, hogy Csokonainál, a temetési versek analógiájára, az üdvösségre készülő léleknek a poézis, a sírba induló testnek pedig a hasznot nem hozó írások feleltethetőek meg. A halotti búcsúztatókban alkalmazott prosopopoeiának és Csokonai versének gondolatmenete is azt valószínűsíti, hogy Balassi búcsúversében a szerelmes ellenségtől való elköszönés után, de még a verseiről ítélkező strófa előtt, a költőnek önmaga további sorsáról és érzéseiről is mondania kellett valamit, azaz vélhetőleg arról szólt, hogy keserű bujdosásra indul, s igyekszik kioltani magában a nagy szerelem lángját. Úgy véljük tehát, hogy az „Oh, én édes hazám" kezdetű költemény, ha ép lenne, 13 versszakból állna. Ez a terjedelem pedig a kompozíció tekintetében sem érdektelen, hiszen így az 1-8. és 9-13. strófa gondolati szétválásából következő, 8 az 5-höz arányszám, az aranymetszés 1,6-es hányadosát adná ki! Ráadásul a „Ti pedig, szerzettem átkozott sok versek" mondattal bevezetett és azt megelőző strófa a búcsúének szerelmi részét, további aranymetszéssel, 3 a 2-höz arányban bontaná szét. Komlovszki Tibor szerint Balassi tíznél több versében tapintható ki a tudatosan alkalmazott aurea sectio 1 111 Balassi Bálint a korabeli gyászversek prosopopoeiáját mintául vevő búcsúversében eljutott oda, hogy énekei sorozatának végén, legalább a lírai önéletrajz - hol fiktív, hol életszerű - tündérvilágában, a szerelmi varázst a maga részéről megtörje, hogy itt lehessen előttünk Ady versének korai ellenpárja, az Elbocsátott szép üzenete. A tanulmány az MTA Irodalomtudományi Intézetében az „...óh, én szerelmes ellenségem" (Balassi új életre hozatott búcsúéneke) címmel, 1997. november 26-án elhangzott előadás jelentősen kibővített és átdolgozott változata. 2 Balassa-kódex. A fakszimile szövegét közzéteszi KŐSZEGHY Péter. A kódex betűhív átírását jegyzetekkel és utószóval közzéteszi VADAI István, Bp., Balassi Kiadó, 1974. A kódex 128. lapja. 206