Irodalomtörténet, 2019. 100. évfolyam

2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Fried István: Egy Kazinczy-életrajz körvonalai

138 TANULMÁNYOK volt párhuzamos. A tervezett Kazinczy-összkiadás sajtó alá rendezésével adták tud­tára mindenkinek, akiket illetett, azoknak is, akiket nem illetett, hogy Kazinczynak és a Kazinczy-korszaknak ők az igazi és vitathatatlan örökösei, folytatói, Kazinczy és Kisfaludy Károly halálát követőleg ők lépnek örökükbe, a magyar irodalom törté­nete velük, elsősorban velük folytatódik. Kisfaludy Sándor, Horvát István, Szemere Pál, Döbrentei Gábor mögéjük szorul, Kölcsey Ferenc emlékbeszédeivel szembesül­het korábbi ítéleteivel, különben is a politika vonta el az irodalmi élettől, még akkor is, ha az 1830-as esztendőkben a Parainésissel, a Zrínyi második énekével gondolatilag a legsúlyosabb szavak tőle származnak. A triász nem számított arra, jóllehet már Kazinczy életében fölfigyelhetett volna, hogy a náluk fiatalabbak, Szalay László és Eötvös József nem feltétlenül hozzájuk alkalmazkodva lépnek be az irodalomba, ha­nem Kazinczy Ferencnél jelentkeznek, az ő életművét, személyiségét élő példaként becsülik. A történet az 1840-es esztendőkben folytatódik, Erdélyi János és Petőfi Sándor (és természetesen Kazinczy Gábor) számára az irodalmi Pantheon egyik fő helyén Kazinczy Ferenc látható, a Kazinczy-személyiség emlékezete megnyilatko­zásaikban teljes mértékben függetlenedik attól, amit (irodalomtörténetileg) Schedel (Toldy) Ferenc képvisel. Az 1820-as esztendőkre visszagondolva, Kazinczy Ferenc tevékenysége sokirá­nyúnak nevezhető: úgy tett, mintha egyik legfőbb gondja a Sallustius-átültetés tö­kéletesítése lenne. A differenciálódó irodalomban messze nem volt jelentéktelen az antik auctorok prózájának és költészetének (Pindarosz) fordítói nyelvével vesződés, ide irányultak a Homérosz-töredékek is,27 amelyekkel Kazinczy hozzájárult a görög hexameterek magyarításának megoldási lehetőségeihez. Ezzel egyenrangúnak gon­dolom Kazinczy Ferenc alig méltatott vállalkozását: Mailáth János népmesegyűjte­ménye magyar nyelvi formájának keresését. A fordítás elkészült — és kéziratban maradt.28 Hozzáteszem: a magyar prózai nyelv nagy veszteségére. De azért is, mert ismeretlenként is segíthette volna egy átszellemített, légiesített Kazinczy-portré át­festését, jelezvén, hogy Kazinczy nemcsak fentebb stílben alkotott, hanem a maga helyén kitűnően élt a köznyelvi ékesszólás tónusával. Hasonlóképpen Kazinczy naplójegyzeteinek „stilisztikuma” is feltáratlan. A mintaszerű közlés nem helyette­síti annak kidolgozását: mit és milyen formában örökít meg Kazinczy, mikor nem elégszik meg a kurta följegyzéssel, mint oldja meg, ha egy napra túlságosan sok(féle) zsúfolódik össze; jelzései mögé tekintve, felvillannak-e életvezetési elvei, szokásai, följegyzési módszere? Egyetlen nap eseményeiről beszámoló sorokat idézek: 1829. június 9. „Elvégzem Szallusztnak most dolgozott fordítását. /Holesch Dániel és Török Katalin első vizitje./ Ottó Wigandhoz levelem 1. Jun./ Bowring 15 f.W.W./ Denkmäler des alten Roms 60 Kupfer 42 Wign. nach Barbault. fol. Augsb. 1816. 20. f. W.W.”29 Sok is kevés is, ami történik, talán nem a feljegyzés sorrendjében, talán úgy. Mindenesetre az első helyen a reggeli? délelőtti? irodalmi tevékenység áll, méghozzá 27 Kazinczy, Költemények, I., 455., 801. 28 Magyar regék, mondák és népmesék. Mailáth János után Kazinczy Ferencz, Heckenast, Pest, 1864. 29 Kazinczy, Magyarországi utak, 65.

Next