Irodalomtörténet, 2019. 100. évfolyam

2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szilágyi Márton: A kettéhasadt világ. Vörösmarty Mihály: Délsziget

148 TANULMÁNYOK mutatkozik.12 Mint déltengeri sziget beleillik egy egzotikus világ képébe is - ennek a lokalizálásnak kiterjedt párhuzamai vannak a Vörösmartyt megelőző magyar iro­dalmi hagyományban; most csak, látványos példaként, Csokonai kijegyzéseire utal­nék: ez tendenciaszerűen ilyen jellegű szigetekről gyűjtött adatokból áll, s ezt a szö­vegegyüttest Csokonai csurgói professzorsága idején állította össze, bár ebből nem lett aztán önálló irodalmi mű.13 Vörösmartynál némileg másról van szó, hiszen ez nem egy konkrét földrajzi entitás (Csokonainál az volt, a gyűjtés alapvetően a Ka­nári-szigetekre irányult), ez egy világszerű helyszín. Pontosabban: egy világmodell, amely kicsiben tartalmazza mindazt, amely az emberi létezés kerete lehet. Ezt rög­tön a mű elején olvashatjuk is narrátori közlésként: „Képe hasonlító egy egész kis földi világhoz”.14 Mindazonáltal ez mégsem egy szekularizált édenkert, hiszen két­arcúsága hamar feltárul a titkait felderíteni akaró gyermek előtt. Egyfelől megvan itt a „locus amoenus” minden kelléke, másfelől viszont nem hiányzik belőle a „locus terribilis” sem, hogy a bukolikus líra egymással szembenálló két kategóriájára utal­jak: a megejtően szép és buja növényzet mellett van itt más is, s a démonikusság az ördögök és a halál otthonos jelenlétében mutatkozik meg, amelyet külön elmélyít, hogy mind az ördögök, mind a halál a gyermekével, illetve a gyermekeivel, azaz „családosan” van jelen a szigeten.15 Az ördög és a halál olyan szerepet tölt be Vörösmarty életművében, amely visszá­­s előreutaló funkcióival is rendelkezik. A sivító ördögök képe visszautal a Cserhalom egy képére,16 de a folytatása is megvan: a kép cselekvénybe illesztése s működtetése ismerős a Csongor és Tündéből is. A halál - Halálfi alakjában - megszemélyesített figuraként és némileg domesztikálva, gyermeki alakjában van jelen a szövegben, s így válik legyőzhetővé. Gere Zsoltnak igaza van: „Vörösmarty a szigeten a gyermeki kor­hoz igazodó, arányos világot teremtett”, azaz gyermeki méretű ellenfelek állnak egy­mással szemben.17 Ez a halhatatlanság kérdéskörének korai felbukkanását mutatja (bár a Tündérvölgyben is jelen van a dilemma, sőt a halhatatlan és halandó világnak a szerelem révén való érintkezése már a Zalán­k ílásában is felbukkan a Délszaki Tündér Hajna iránti vonzalmában), s előre utal mind a Csongor és Tündére, mind az örök zsidóval foglalkozó drámatöredékekre. S persze arra, ami Vörösmarty egyik nagy témája: az idő hatalmára, illetve a halhatatlanság kérdésére. A hangabokorból lett síp szerepe a Délsziget egyik legsokrétűbb metaforája. Ennek előképe már a Zalán futása első énekében felbukkan mint a Délszaki Tündér hang­ 12 Turóczi-Trostler József határozottan Tahitivel azonosította (Turóczi-Trostler József, Vörösmarty mai szemmel , Uő., Magyar irodalom - világirodalom, I., 421-423.), de ez legföljebb a tárgytörténeti megközelítés abszolutizálása esetén lenne igaz. Aligha véletlen, hogy a Délsziget nem teszi meg sehol ezt az azonosítást. 13 A feljegyzéseket lásd Csokonai Vitéz Mihály, Feljegyzések, s. a. r., jegyz. Borbély Szilárd és mások, Akadémiai, Budapest, 2002, 7—141. (Csokonai Vitéz Mihály Összes Művei) 14 VMDM 5., 57. 15 Ezekre az ókortól ismerős, sematikus tájtípusokra lásd Vörös Imre, Természetszemlélet a felvilágosodás kori magyar irodalomban, Akadémiai, Budapest, 1991,139-180. 16 „Valamint mély poklos üregben / Hol szilajúl sívó ördögfiak üldözik egymást”, lásd VMDM 5., 23. 17 Gere, I. ,. 152.

Next