Irodalomtörténet, 2019. 100. évfolyam

2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Schranz Áron: "Heten mint a gonoszok" Keletkezéstörténet, narráció és műfajiság Herceg Ferenc: A Gyurkovics-lányok

SCHRANZ ÁRON: „HETEN, MINT A GONOSZOK” történetei által vált népszerűvé a századvég magyar novellisztikájában (lásd Gozsdu Elek, Ambrus Zoltán vagy Bródy Sándor keretes elbeszéléseit),33 ugyanakkor kétség­telen, hogy a 19. században általánosan ismert és népszerű volt ez a forma. Az irodalmi koszorú­ kötés mesterségének egyik fogása az, hogy mikép egyesítsünk futó képeket közös szerv, közös alaphang köré. Az ezeregy­éjszaka, a firenzei pestis alkalmatosságától kezdve a szobája körül utazó franczia író szellemes ötletéig egész sorát mondhatnék azon írói kísérleteknek, a­melyek heterogén alkotásokat - bizo­nyos általános emberi, tehát közös vonások segítségével - egy burokba hozni töre­kedtek. Herczeg Ferencz eszméje kitűnő. - olvashatjuk ismét Váradi Antal szavait.34 Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a publicista - A Gyurkovics-lányok szerkesztettségét méltatva - akarva-akaratla­­nul a keretfikciós elbeszélésciklusok két archetípusával, Az Ezeregyéjszaka meséivel, valamint a Dekameronnal35 állítja párhuzamba a művet (Xavier de Maistre36 — szű­­kebb körben ismert­­ műve, az Utazás szobám közül ez kevésbé releváns ebben a kon­textusban). A keretfikciós szerkesztésmódnak, mely vélhetően egyidős az írásbeli történetmeséléssel, számos funkciója lehet, ezek közül néhányat érdemes megemlí­teni. A keretelbeszélés - elsősorban akkor, ha színre lép benne egy narrátor-szereplő (esetleg hallgatósággal is kiegészülve) - felidézi a szóbeli történetmondás aktusát, megteremtve ezzel a valóság illúzióját. A beágyazott történetek­ hitelességét, hihető­ségét emeli, ha perspektívába van(nak) helyezve, ha a befogadó megismeri az elbe­szélő motivációját. A keretfikció kulcsot adhat a beágyazottak dekódolásához. Ezzel szemben ugyanakkor - a narratív szintek, az elbeszélői szólamok differenciájának artikulálásával - a távolságteremtés eszköze is lehet. Végül, de nem utolsósorban pedig, ahogy arra Váradi is utal, az esztétikai egység megteremtését is szolgálhatja (pl. heterogén mikroszövegek —­ egységes makroszöveg).38 ★ ★ ★ A Gyurkovics-lányok két részből álló keretfikciója, mely - mint azt látni fogjuk - idő­ben és részben térben is érintkezik a lányok történeteinek fiktív szintjével, az elbeszé­lések genezisének históriája. A keretfikció énelbeszélője épp a Szerémségbe utazik, hogy keresztvíz alá tartson egy hathónapos gyermeket, amikor találkozik iskolaévei- 33 Dobos István, Alaktan és értelmezéstörténet. Novellatípusok a századforduló magyar irodalmában, Kossuth Egyetemi, Debrecen,1995, 64. 34 V. [Váradi Antal], I. m., 223. 35 Werner Wolf, Framing Borders in Frame Stories = Framing Borders in Literature and Other Media, szerk. Werner Wolf - Walter Bernhardt, Rodopi, Amsterdam - New York, 2006, 201. 36 Xavier de Maistre (1763—1852) Joseph de Maistre (filozófus) testvére. Oroszországban — Szuvorov hadjáratainak résztvevőjeként — komoly katonai karriert futott be. Fő művét, az Utazás szobám körült, mely 1794-ben, testvére közreműködésével jelent meg, őrizet alatt írta Turinban (párbajvétség miatt került fogságba). 37 A parodisztikus mű magyarul kétszer - előbb Szana Tamás (1884), majd Várkonyi Nándor (1925) - fordításában jelent meg. 38 Wolf, I. m„ 188-201.

Next