Irodalomtörténet, 2019. 100. évfolyam
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kardeván Lapis Gergely: Petőfi sétálni megy. Avagy a séta poétikája az 1840-es évek városirodalmában és Petőfinél
KARDEVÁN LAPIS GERGELY: PETŐFI SÉTÁLNI MEGY 243 legyen szabad kissé körültekintenem az utczán, s lehet, hogy akadni fognak néhány tárgyak, mikről veszély nélkül ejthetni egy pár szót.”45 Ez a nyilvánvalóan a „csevegő modorú" tárcaírás gyakorlatából származó narratív megoldás egyértelművé teszi, hogy az elbeszélő sétálva narrálja a történetet. Az író tehát lemond a sűrítés kézenfekvő lehetőségéről, és ezzel — talán öntudatlanul — arra utal, hogy a fiktív események és helyszínek közötti idő (itt a séta és a véletlen ideje) ugyanolyan fontos, mint maga az elbeszélt történet. A korai városirodalom ezen megoldása végső soron a szüzsé felértékelődése, tehát a modern elbeszélés-poétika felé mutat. A regénybeli nézőpont másik jellegzetessége - s talán a korabeli siker is elsősorban ennek köszönhető - a címben is jelzett titkokat leleplező jellege. Az erről szóló műfaji utasítást a kerettörténet szerint magától az ördögtől kapta a regény narrátor főhőse: „Látod, neked magyar titkokat kellene írnod, mik közt aztán saját kalandid is foglalhatnának helyet, mint jó kávé közt egy kis adag czikória.”46 A titkok egyrészt egy bűnügyi történetre utalnak, amelynek a detektívvé előlépő főhős ered a nyomába, másrészt - miként Sue regényében is - bepillantást engednek a városnak a tisztes polgárság elől rejtett, veszélyes részeibe, legyen az szerencsejáték-barlang vagy illegális árvaház, helyenként nyílt rájátszásokkal francia mintájára.47 A tizenkét folytatásban publikált regény zárszavában Nagy pontokba szedve válaszolt a megjelenés ideje alatt művét ért kritikákra. Az ötödik pont azért érdekes jelen témánk szempontjából, mert az urbanizáció fokáról és Pest nagyvárosias jellegéről tanúskodik: „5-ik: »Nem hihetni, hogy oly események, minőket én leírtam, Pesten történhetnének, és oly bűntanyák létezhetnének« Én 1830 óta folyvást Pesten lakom, s ezen 15 év alatt legfőbb tanulmányom a pesti élet vala; ezenkívül pedig oly szerencsés helyzetben valók, hogy számos adatot hitelesnél hitelesebb forrásokból meríthettem; tisztán költött tényeket tehát csak a regényesség fonalának egyes részei foglalnak magukban.”48 A nagyvárosi lét kettősségéről, fény- és árnyoldalairól Kuthy Lajos novellái is bőséges példával szolgálnak. Megjelennek bennük a bálok és a színház mellett a külvárosok és nyomornegyedek jellegzetes terei.49 Nagysikerű regénye, a Hazai rejtelmek egy része is Pesten játszódik, az egykorú kritika ugyanakkor elsősorban az alföldi életképeket dicsérte benne, míg a pesti alvilág bemutatását a francia rémromantika szolgai követésének tartotta.50 Laczkó András a helyszínek megjelenítését vizsgálva fölveti egy a frye-i archetípusokon alapuló olvasat lehetőségét is, mely szerint Pest a bűn démoni világának regénybeli megfelelője.5. 45 Uo., 170. 46 Uo., 5. 47 A bevezető kerettörténet, valamint e rájátszások alapján Laczkó András a regény műfaja kapcsán felveti a paródia, illetve a pastiche lehetőségét. Laczkó András, „Variációk egy témára”. Kuthy Lajos Hazai rejtelmek és Nagy Ignác Magyar titkok című regényének viszonyáról , A tudás fája. Az I. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia dolgozatai, szerk. Csányi Erzsébet, Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, Újvidék, 2003, 454. 48 Uo., 365-366. 49 Völgyesi Orsolya, Egy siker kudarca. Kuthy Lajos pályafutása, Argumentum, Budapest, 2007, 97—117. (Irodalomtörténeti Füzetek, 163.) 50 Uo., 108-117. 51 Laczkó, I. m., 446-447.