Irodalomtörténet, 2019. 100. évfolyam
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kardeván Lapis Gergely: Petőfi sétálni megy. Avagy a séta poétikája az 1840-es évek városirodalmában és Petőfinél
244 TANULMÁNYOK Mindenesetre elmondható, hogy a városi középréteg számára rejtett, titokzatos vagy tiltott helyek, a szalonok és a nyomortanyák kontrasztjának bemutatása szinte műfaji követelménye a városirodalom ezen, Sue nyomán járó vonulatának. Ez azonban nem jelenti azt, hogy e szerzők ne törekedtek volna a nagyvárosi társadalom térbeli tagozódásának finomabb megjelenítésére. Jósika például a pesti népesség fluktuációjának és rendkívüli társadalmi mobilitásának érzékeltetésére egy kétemeletes ház lakóinak a szintek közötti folyamatos vándorlásának, cserélődésének motívumát használja, amely szerves írói eszköznek bizonyul az újszerű térhasználatok megértéséhez. Oly ház, melynek két emelete van, három világot képvisel. Mindegyikében ezen emeleteknek egy vagy több család lakik, s mindezeknek külön, hosszú életregényük van. Olykor bársonyborított falai mögött az első, úgynevezett szép emeletnek gond és bánat tenyésznek, míg a második egyszerűbb bútorzatán vidám életöröm nyújtózik. - Néha, a földszint hátulsó udvarlakói közt, sorsukkal megelégedett egyszerű emberek találkoznak, míg az emeletekben perpatvar zajong. [...] Azon család, mely a második emeletet bírta, most az elsőbe költözött; a földszinti szállások birtokosai pedig - négy szegény család - a második emeletbe vándoroltak.52 Szintén a városi társadalom térbeli rendjét segít megérteni Nagy Ignác a Magyar titkokban, amikor hősével egy prókátort, majd egy fiskálist, végül egy ügyvédet kerestet fel, mindegyiket a nekik és az általuk képviselt társadalmi csoportnak megfelelő városnegyedben: az elsőt „a magyar utcza valamely rokkant alházában”, a másodikat „az újvilág- vagy hatvani utczában”, míg az ügyvédet „a Leopoldváros egyik legszebb utczájának legszebb házában [...], mégpedig az első emeleten”. Utóbbi városrész ez időben már Pest legelegánsabbjának számított, mintegy a magyar Bourse-nak a magyar Faubourg (a Palotanegyed) mellett.53 Az 1840-es évek magyar városirodalma tehát részint francia mintáktól, részint Pest nagyvárosiassá váló életétől ösztönözve először témává avatja, majd elbeszélői nézőponttá alakítja az utcai sétáló újszerű térhasználatát. A fókusz ilyen megválasztása az egész elbeszélő diszkurzusra hatással lesz. A hírlapok, divatlapok életképekkel rokon műfajai és az első városregények egyfajta megértési mintát is kínálnak a hatalmas embertömeg térbeli viszonyrendszerében való eligazodáshoz. Petőfi sétálni megy Petőfi szemtanúja és egyben alakítója is volt a reformkori Pest nagyvárosiassá váló életének. Tíz-tizenkét évesen, két itteni tanéve alatt (1833-1835) jobb tanulmányi eredményeket ugyan nem könyvelhetett el, de annál több látnivalóval kínálta az 52 Jósika Miklós. Egy kétemeletes ház Pesten. Novella egy kötetben, Heckenast, Budapest, 1847, 2-3. (Jósika Miklós Munkái, 11.) 53 Miként Párizsban, úgy Pest-Budán (Budapesten) is a pénzarisztokrácia és a születési arisztokrácia jelképes térbeli elkülönülését jelentette a két városrész különbsége.