Irodalomtörténet, 2019. 100. évfolyam
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kardeván Lapis Gergely: Petőfi sétálni megy. Avagy a séta poétikája az 1840-es évek városirodalmában és Petőfinél
KARDEVÁN LAPIS GERGELY: PETŐFI SÉTÁLNI MEGY 245 akkor 64 ezres város, különösen annak színházi élete.54 Nem lehetett véletlen, hogy a következő tanévtől atyja inkább vidéki iskolába íratta. Kerényi Ferenc írja: „Koren István aszódi professzor szerint Petrovics, aki ezúttal mélyebbre ásott le az okokért, a következő szavakkal vitte fiát Aszódra: »A színházak körül ólálkodott.«”55 Néhány későbbi, rövid pesti tartózkodása után 1844 nyarától kezdve immár pesti polgárként sikeresen valósít meg egy városi értelmiségi életformát, és mint Margócsy István felhívja rá a figyelmet - ennek anyagi fedezetét valódi kapitalista vállalkozóként teremti elő a korabeli irodalmi intézményrendszer teljes játékterét kihasználva.56 Ismertségének terjesztéséhez és a róla a közönségben kialakítandó kép formálásához egyszerre használta az utca és a sajtó nyilvánosságát.57 A számos példa közül álljon itt az az eset, melyben egy városi rendzavarást szándékosan vállal magára és művészbarátaira. A Pesti Hírlap cikkírója nevek említése nélkül rója föl, hogy „A napokban egy históriai nevezetességre vergődött kávéház holmi fokoskorbeli sallangmaradvány’ színhelye volt”, ti. „fülsértő recsegtetésekkel”,58 vagyis hangos zeneszóval mulattak benne. Válaszul Petőfi a Pesti Divatlap következő számában már saját neve alatt (!), továbbá Egressy Béni és Rózsavölgyi Márk, valamint a Nemzeti Kör említésével kéri ki maguknak a jelzőket.59 Két legyet üt egy csapásra: a bulvárhíresség mellett a körülötte épp ekkor kiépülő baráti („pajtási”) és szakmai kör számára szerez komoly és országos nimbuszú hitelesítőket.60 A pesti utca és a város élénk kulturális élete azonban nemcsak az érvényesülés és imázsteremtés terepeként fontos számára, hanem a nagyváros élményét is adja. Ezen élmény hatását az életműre a Petőfi-irodalom eddig nem hangsúlyozta eléggé, pedig jelentőségét költemények sora fogalmazza meg. Elég, ha komolyan vesszük Petőfi művészi gesztusrendszerének egyik igen korszerű eszközét, a kötetkompozíciót. Az 1844-1846-os időszak meghatározó poétikai és világképi kérdéseinek ugyanis nemcsak ars poétikus, létösszegző költeményeiben ad teret, de azokat köteteinek szerkezetébe is belekomponálja.61 így tett már a Versek 1842-44 esetében is, ahol 54 Kerényi Ferenc, Petőfi Sándor élete és költészete. Kritikai életrajz, Osiris, Budapest, 2008, 37. 55 Idézve Uo. 56 Margócsy István, Petőfi és az irodalmi gépezet , Uo., Petőfi-kísérletek. Tanulmányok Petőfi Sándor életművéről, Kalligram, Pozsony, 2011, 52-79. 57 Uo. 58 Pesti Hírlap 1844. augusztus 22., 578. 59 Petőfi Sándor, Czáfolat, Pesti Divatlap 1844. Nyárutó (augusztus) 5. hete, 278-279. 60 Petőfi csoportélményéről lásd Barta János, Géniuszok találkozása. Petőfi és Arany barátsága , IIő., Arany János és kortársai, I., Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2003, 132-168. 61 Petőfi és kortársai kötetkompozícióinak megfejtésére történtek már kísérletek: Ratzky Rita, Petőfi kötetszerkesztési elvei az első megjelent gyűjteményes kötetében: Versek (1842-1844) , „Szirt a habok közt". Tanulmányok Imre László 70. születésnapjára, szerk. Bényei Péter - Gönczy Mónika - S. Varga Pál, Debreceni Egyetemi, Debrecen, 2014, 150-157.; Thimár Attila: Arcképrajzolás a hírverés jegyében. Gondolatok Petőfi első kötetének szerkesztési elveiről, Irodalomismeret 2015/2., 62-65.; Tarjányi Eszter, Három megkomponált verseskötet a 19. század közepéről. Arany János, Lévay József és Madách Imre, Irodalomismeret 2015/2., 9—28. Kardeván Lapis Gergely, Népdalciklus és szerkesztett verseskötet az 1840-es években , Doromb. Közköltészeti tanulmányok 5., szerk. Csörsz Rumen István, reciti, Budapest, 2017, 283-304.; Szilágyi Márton, „van ott sokféle faj". Arany János Kisebb költemények című, 1856-os kötetének keletkezése, It 2017/4., 450-466.