Irodalomtörténet, 2019. 100. évfolyam
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kardeván Lapis Gergely: Petőfi sétálni megy. Avagy a séta poétikája az 1840-es évek városirodalmában és Petőfinél
250 TANULMÁNYOK szobáját bensőséges menedéknek, a személyiség „tokjának”,82 az 1844-es pesti utcát pedig nagyvárosi forgatagnak, „ingerözönnek”83 nézze? Láthattuk, az évtized prózairodalmának nem okozott gondot, hogy Pest utcáit jellegzetesen nagyvárosi térként ábrázolja. Amidőn a Szobámban versbeli szubjektuma ez egyszerre otthonos és idegen pesti utcára indul nem is az az elsődleges kérdés, hogy ott mi tárul a szeme elé (egy több mint százezres lélekszámú, a mai Nagykörút vonalán túlnőtt európai nagyváros egyébként), hanem az, hogy mit lát. Pest A „Mit lát?” kérdésére a költő Pest című verse adja meg a választ, amely, mint alább bizonyítani igyekszem, a városi sétáló nézőpontjának egyes vonatkozásaiban a modernt előlegező poétikai megalapozása. „Ha például, az utczán két kutya gyanús szemekkel tekint egymásra, ha egypár vargainas egymást lelkesen döngeti, ha egy légy valamelly sarokkövön sajátszerü hangon döng, ha valamelly bűnöst akasztani viszik, ha a kocsisok vagy televér arszlánok gyermeket gázolnak el lovaikkal, ha egy sétáló megáll s valamelly háztetőre bámul [...]” stb. Nagy Ignác korábban már idézett karcolata szinte szóról szóra elmondja, hogy a sétára induló Petőfinek, illetve líra szubjektumának mi tárul a szeme elé a pesti utcán. A Pest ehhez képest nem azzal hoz lényegesen újat, hogy lírában is megteremti a pesti utca látványát, hanem azzal, hogy poétikája, kompozíciója a látvány helyett magát a megfigyelőt, ennek megváltozott helyzetét állítja a középpontba: arról szól, hogy a versbeli szubjektum hogyan lát. Ehhez hasonló poétikai elmozdulást figyelt meg Petőfinél az utazás témája kapcsán T. Szabó Levente is.84 A Pest minden bizonnyal megegyezik azzal az Idvezlet Pesthez című verssel,85 amelyről az Úti jegyzetek végén ezt írja a költő: „Nem akarván estig várni a gőzösre, megfogadtam a fogadós lovait, melyek korán reggel elég gyorsan ragadtak a már annyira óhajtott Pest felé, de mégsem oly gyorsan, hogy ne nyugtalankodtam volna. Hánykódásomban egy verset vágtam: »Idvezlet Pesthez«... Aki tudni akarja, milyen érzelmekkel léptem Pestbe, olvassa ezt a verset."86 „Hiába, Pest csak Pest, tagadhatatlan!”87 - kezdi Petőfi a rá ekkoriban jellemző „cselekvő modorban”88 a verset. Mintha egy vita közepébe cseppennénk: Kerényi is 82 Benjamin, Párizs, a XIX. század fővárosa, 86. 83 Simmel, A nagyváros és a szellemi élet, 548. 84 T. Szabó Levente, A vasúton. Az utazás mint látásmód és poétika . Ki vagyok én? Nem mondom meg... Tanulmányok Petőfiről, szerk. Szilágyi Márton, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2014, 348. 85 Petőfi Sándor Összes költeményei, 1844. szeptember-1845. július, szerk. Kerényi Ferenc, kiad. Kiss József, jegyz. Kerényi Ferenc - Martinkó András - Ratzky Rita - Szabó G. Zoltán, Akadémiai, Budapest, 1997, 512. (Petőfi Sándor Összes Művei, 3.) 86 Petőfi Sándor, Úti jegyzetek ,0ő. Összes prózai művei és levelezése, s. a. rejegyz. Martinkó András, Szépirodalmi, Budapest, 1974, 250. 87 Petőfi Összes költeményei. 1844. szeptember-1845. július, 163-164. (A vers szövegét a továbbiakban is innen idézem.) 88 Horváth, I. m.., 89.