Irodalomtörténet, 2019. 100. évfolyam
2019 / 3. szám - MŰHELY - Varga Zoltán Z.: Metaforikus szerkezet és történelmi megértés. Déry Tibor: Alvilági játékok (1946/1948/1955)
MŰHELY Z. VARGA ZOLTÁN Metaforikus szerkezet és történelmi megértés Déry Tibor: Alvilági játékok (1946/1948/1955) Déry Tibor számos, különböző műfajban írott művében foglalkozott a vészkorszakkal és Budapest ostromával. Több önéletrajzi visszaemlékezés,2 egy dráma (A tanuk)3 és egy vitairat mellett talán a legismertebb az először 1946-ban megjelent Alvilági játékok című elbeszélésgyűjtemény, amely a hetvenes, nyolcvanas évekig „az egyik legfontosabb Budapest ostromát megörökítő kanonizált szöveg”-nek számított. A több kiadást is megért, többszerzős, gyűjteményes kötetekbe is felvett mű alighanem megformáltságának erős, felismerhetően „irodalmi” jellegzetességei miatt került a vészkorszak-, ostrom- és II. világháború-ábrázolások reprezentatív, ideológiai és esztétikai szempontból is elismert alkotásai közé. A mű keletkezése bonyolult, filológiai szempontból is érdekes történetet takar. A következőkben azonban nem Déry irodalom- és kultúrpolitikai pozícióváltásainak történetét szeretném elemezni, hanem a szerző poétikai törekvéseit, melyek a különböző szövegváltozatokban is igyekeznek egységes értelmet adni az Alvilági játékoknak. A könyv első, 1946-os kiadása öt számozott fejezetből áll. A második, 1948-as változata szintén öt elbeszélést tartalmaz, ám az újonnan felvett Decemberi ébredés lett a nyitódarab, és az új változat a cenzúra miatt kimaradó, az orosz katonák erőszakoskodását is ábrázoló Háború helyett az eredetileg azt megelőző Félelemmel feje 1 A szerző a tanulmány elkészítése idején Bolyai János Kutatói Ösztöndíjban részesült. A II. világháborús élmények első önéletrajzi megfogalmazása az 1955-ben megjelent Emlékeim az alvilágból című füzet (Az Országos Béketanács kiadványa, h. n., 1955.). Ez az első személyes visszaemlékezés már ekkor is egy nagyobb önéletrajzi vállalkozás körvonalait sejtette, s a benne elmesélt 1944-es történések jórészt meg is találhatóak az 1969-es Ítélet nincs című memoárkötetben, különösen annak Nyilas kalandok című fejezetében. Déry Tibor, Ítélet nincs, Szépirodalmi, Budapest, 1971, 227-254. 3 Déry Tibor, A tanuk , Uő., A tanuk, Tükör, Itthon, Hungária, Budapest, 1948. 4 Kisantal Tamás, „mi csak tanúk vagyunk, mi nem tehetünk róla”. Múltkép és szereplehetőségek Déry Tibor A tanúk című drámájában, Literatura 2017/4., 298. 5 Az Alvilági játékok kalandos keletkezéstörténetét Botka Ferenc foglalja össze a Déry-archívum 17. köteteként megjelent Szép elmélet fonákja című kiadványban. Vö. Botka Ferenc, [é.n.] [kommentár] . Déry Tibor: Szép elmélet fonákja. Cikkek, művek, beszédek, interjúk (1945-1957), Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002, 471-472.