Irodalomtörténet, 2019. 100. évfolyam
2019 / 3. szám - MŰHELY - Pataky Adrienn: Tandori Dezső szonettjeiről
PATAKY ADRIENN! TANDORI DEZSŐ SZONETTJEIRŐL 317 abba cde cde cdee). Az 1984-es Celsiusban elrejtve bukkan csak fel e forma: a Ha szeretsz, mondja Kosztolányi című, oktávából és szextettből álló vers az 544 oldalas kötetnek pontosan a közepén (nem számítva a kötet címnegyedét), a 269. oldalán található. Az 1988-as A megnyerhető veszteség közli A holnap-is-nap című szonettet (továbbá néhány tizennégy soros vers szerepel még benne), amelyben ismét előkerül az írógép és rend(szerezés) igénye: „Köd van, és van, / és az írógépem körül karéjban / mind az elrendezendő. Rendje lesz.”. Az 1998-as A járóbetegben a monumentális hosszúverseken túl (pl. Hashártyaszakadási elégia, A hulló csillagok állása) ismét előkerül a szonett. Ebben szerepel a Kálnokynak (aable ccddeefffe) szóló vers, illetve a Hekatomba — Szonettfos (és jegyzetek). Tandori saját, korábbi szonettkoszorújával (Szonettkosz, 1995) párbeszédbe lépő önparodisztikus szonettkoszorújához tartozik egy hosszú jegyzet is - Másnap. Utó. Nyakig-lábjegyzet (A „Hekatomba” környezetrajzából) -, amelyben a szerző leírja, hogyan, hol és mikor keletkezett a ciklus, hiszen azt gondolja, hogy [h]a nem lenne ez a függelék, maga a vers, a torzított szonettkoszorú, döbbenetesen állna, nagy kőként, hogy került oda? [...] Ha nem lenne a függelék, ez, a vers maradéktalanul megtenné hatását, de a függelék utószöveg sem vesz el abból, ha úgy lehetne, őrült volnék, íme, hogy sokkal lényegtelenebb, bár nekem és talán az Olvasónak, az irodalmároknak is eléggé érdekes dolgokról „itt mindjárt és így” írok [...] Ott volt először is egy még-még-utó-vers, melynek csatolását — a szonettsorhoz — elvetettem. Minek. Nem igazán jó vers, lecsengés, meg a 14+1 formát legalább vázszerint tartsuk be! [...] A szonettkoszorú formára tudatosan mondtam: „torzított.” Nem torz. [...] Volt még egy nagyon szép felkérés: Szép Ernőről - én választottam őt - írjak 16-20 oldalt. „Régiekről”. Ekképpen én Szép Ernőt... és előjöttek a nagy első világháborús versek, halálversek, mint a Szegények..., a Bocsássatok meg..., a De szégyen élni... és a hosszú versek. Ez a munka feltétlenül hatott a „Hekatomba” létrejöhetésére. [...]32 Bár Szép Ernő is írt szonetteket,33 a felsorolt verseknek inkább a tematikája gyakorolhatott hatást a Hekatombára, illetve a szonettkoszorú végén/után található tizenötödik szonettre, a Szégyenszonettre (abba abba cdd cee), amelynek első tercinája visszautal a koszorú címére: „Feketén, kéken, vörösen / halmozódó, holt dekatomba, az úgynevezett / szív, a szívem [...]”.34 A szonettkoszorú a forma szekvencialitásának speciális típusa, amelynek egyes verseit tartalmi, szerkezeti és metrikai kötöttségek fonják össze, formai előzményei a tenzonék és a coronák (amely darabjai tartalmilag összefüggők) - a hét szonettből 32 Tandori Dezső, A járóbeteg, Magvető, Budapest, 1998, 53-66. 33 Lásd a nagyobb, szonettel foglalkozó munka részeként: Pataky Adrienn, Ady-hatás Szép Ernő szonettjeiben , Álom visszhangja hangom. Tanulmányok Szép Ernőről, szerk. Palkó Gábor, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2016, 109-129. 34 Az előző jegyzetben megadott helyen kifejtem, hogy a szív az egyik központi motívum Szép Ernő szonettjeiben, lásd Uo., 123-125.