Irodalomtörténet, 2019. 100. évfolyam
2019 / 4. szám - MŰHELY - Buda Attila - Major Ágnes: A Babits-versek kritikai kiadásának átalakulása, avagy a kéziratos hagyaték változásának következményei
MÁRJÁNOVICS DIÁNA „A kétértelműség bölcsessége” — Sauluspretextusok a Mészöly-hagyatékban Mészöly Miklós a Két előszó a Saulushoz című esszében meghatározó regényének keletkezéstörténetéről és a szerzői munkamódszerről szól. Vannak események, amelyeknek már születésük pillanatában az a sors jut, hogy ne feleljenek meg pontosan a tényeknek. E könyv témája is ilyen. Sose jártam Palesztinában, s igyekeztem a forrásmunkáktól is távoltartani magamat. A Biblia mellett a ravennai Mausoleo di Galla Placidiában látható mozaikportréból merítettem a legtöbbet. A levelezőlap nagyságú színes képen - egy barátom küldte Ravennából - közel két és félezer mozaikkövecset számoltam meg egyszer éjszaka, mikor végképp úgy éreztem, hogy reménytelen feladatra vállalkoztam ezzel a könyvemmel. Szeretném, ha az olvasó is így érezné. Mészöly esszéjében hangsúlyozza, hogy a Saulus írása közben tartózkodott a forrásmunkáktól. Tanulmányom a Petőfi Irodalmi Múzeum Mészöly-hagyatékának vizsgálatával cáfolja a szerzői kijelentést, az első pályaszakaszhoz kötődő munkákra koncentráló hagyatéki kutatás eredményeinek publikálásával szól a kézirattár dokumentumairól. A PIM Mészöly-hagyatékának anyagait feldolgozó, 2016 novembere és 2019 augusztusa között zajló kutatásom két fő célt definiált: 1.) egyrészt teljesíteni igyekezett azt a filológusi feladatot, mely a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában található Mészöly-hagyaték korábban ismeretlen autográf feljegyzéseinek, gépiratainak publikálásával tárja fel a szerző műveit közvetlenül alakító tényezőket; 2.) másrészt az eddig lappangó hagyatéki anyagok vizsgálatának eredményeit hasznosítva szándékolta kimutatni, hogy a - kortárs alkotók szemléletmódját alakító, máig ható - Mészöly-mű mely poétikai eljárásokkal újította meg a magyar prózanyelvet. A Mészöly-szövegkorpusz filológiai vizsgálata során egyes korábbi forráskiadások módszertana, szemléletmódja a hagyaték eddig feldolgozatlan anyagait illetően fontos támpontként szolgált. A Műhelynaplók bevezetőjében Thomka Beáta hangsúlyozza, hogy a közreadott kéziratos anyag a Mészöly-opus genetikai megközelítéséhez kínál termékeny szempontokat,é s Urbanik Tímea ugyancsak a genetikus kritika 1 Mészöly Miklós, Két előszó a Saulushoz , Uo., Érintések, Szépirodalmi, Budapest, 1980,126. 2 A Mészöly-életmű első szakaszában keletkezett írásokhoz kötődő hagyatéki anyagok elemző vizsgálata disszertációm célkitűzése; jelen tanulmányban - a terjedelmi kerethez igazodva — csak a Saulushoz kapcsolódó dokumentumokra térek ki. 3 Thomka Beáta, Bevezetés a Műhelynaplókhoz . Mészöly Miklós, Műhelynaplók, bev., jegyz. Thomka Beáta, kiad. Nagy Boglárka - Thomka Beáta, Kalligram, Pozsony, 2007, 560.