Irodalomtörténet, 2019. 100. évfolyam
2019 / 4. szám - MŰHELY - Buda Attila - Major Ágnes: A Babits-versek kritikai kiadásának átalakulása, avagy a kéziratos hagyaték változásának következményei
MÁRJÁNOVICS DIÁNA: „A KÉTÉRTELMŰSÉG BÖLCSESSÉGE" 459 Pomogáts az Apostolok Cselekedeteinek előszövegét előtérbe helyező (s ezzel rövidre zárt) interpretációja épp Saul megbékélni nem tudó karakterjegyét érvényteleníti, holott a dramaturgiai csavar lényege éppen a feloldatlanságban, a megtérés elmaradásában (tehát az elmaradt anagnóziziszben) keresendő. A Petőfi Irodalmi Múzeum hagyatékában található dokumentumok tanúsága szerint a sauli karakterhez kötődően Mészöly számos életrajzi tényt, Saul származására, tanulmányaira vonatkozó adatot jegyez. A szócikkszerű bejegyzések mellett olyan jelentéses passzusok is szerepelnek, melyek már a megtérése után ténykedő Pál - regényben nem ábrázolt karakterének ellentmondásos jellegét mutatják. Ahja rögtön visszatér Jeruzsálemibe, a tizenkettő mellett kissé kényes helyzetbe jutott volna. Három évig D[amaszkusz]ban maradt a Hauranban. ... Bátorságában, különcségében volt valami, ami a híveket megijesztette. Pál egyedül volt, senkitől tanácsot nem kért, iskolát nem alkotott - kíváncsiságuk nagyobb ̇...̋ iránta, mint a részvétük.56 E jegyzet is megerősíti, hogy a Saulus tervezete a pálfordulást követő időszakot is magába foglalta. Mészöly egy-egy töredékes mondatot tartalmazó bekezdésben a regényben Istefanosként nevezett István vértanúról is számos adatot feljegyez, az autográf szövegből pedig az is kikövetkeztethető, hogy István megkövezése, illetve a törvény értelmezése a regény központi momentumai lesznek. A szócikkszerű bejegyzések mellett található Mészöly autográf - korábban nem publikált - regényinterpretációja. A szöveg a Két előszó a Saulushoz és a Naplójegyzet az Atlétához és a Saulushoz, illetve a Széljegyzetek az irodalmi esély és handicap kérdéséhez57 című előadásszöveg Laws-interpretációjával mutat átfedéseket, ám jóval többről — a karakterek közti viszonyokról és a regény poétikai megformálásának módjáról — szól. Mészöly az interpretációban a következőket írja Saulról. A választott történelmi mozzanatok - mint pl. a Törvény elárulásától való rögeszmés félelem,az áruk» Jézus látványos elítélése,az üldözés ámokfutása, a Jézus-hívők ámokfutásszerű vegzálása és üldözése, az új mártír (István püspök) megkövezésében való indirekt részvétel (ruhák őrzése) ›...› majd a kegyetlenkedés pszichózisából való heurisztikus kiábrándulás egyúttal állandó sémája is ›...‚ a tevékeny történelmi ember magatartásának. Camus szavával élve, Sysiphost nem feltétlenül boldognak kell elképzelnünk, de feltétlenül tevékenynek. [...] A regény Saul-Paulust ilyen formában igyekszik megragadni: a közöny-attitűd abszolút ellentéteként, mint a szenvedélyes érdekeltség <...] megszállottját. Ő a par excellence tevékeny történelmi ember.58 56 A hivatkozott szövegrész a PIM Mészöly-hagyaték Regények címen jegyzett dobozának Bárányok kapujában palliumában található. 57 Mészöly Miklós, Széljegyzetek az irodalmi esély és handicap kérdéséhez, Kalligram 2007/10., 44. 58 PIM, Mészöly-hagyaték, Regények címen jegyzett doboz, Bárányok kapujában pallium.