Iskolai Szemle, 1887 (7. évfolyam, 1-22. szám)
1887-11-10 / 19. szám
293 kegyeletet megőrizni magunkban, de másokban is feléleszteni és fentartani. S azt hiszem, ez kétszeresen áll reánk, magyarokra nézve. Irodalmunk, nemzetünk élettörténete bizonyítja, hogy többször, épen a nehéz, sötét napokban az írók, költők voltak azok, kik a nemzetet öntudatra, nyelve jogainak megőrzésére fölébresztették, lelkesítették; ez, az irodalom, volt az, mely úgy a társadalmi, mint a politikai mozgalmakat — folyton ösztönözve — kisérte, midőn egyúttal ezekből táplálkozott, erőt merített. A csurgói Csokonai-kör is elsősorban az irodalom iránti érdeklődést s az elhunyt jelesek, úttörők iránti kegyeletet igyekszik föntartani s midőn annak emlékét, — kitől nevét vette — fölújítja, olyan kötelességet teljesít, mellyel nemcsak a költő iránti kegyeletének, de önmagának is tartozik. Csekély idő az, mit a költő Csokonai ez iskolánál s e vidéken töltött s itteni életét még mindig némi homály födi; de épen ezért föl kell néha lebbentenünk a homály e fátyolát; aztán meg a költő életének e része — a mi műveit illeti — jelentékenynek mondható s megérdemli, hogy figyelemmel kisérjük ez életmozzanatokat, megtekintsük azokat, a bár első tekintetre jelentéktelennek látszó adatokat, melyek világa mellett bepillanthatunk a költő lelkébe, bevilágíthatunk a múlt ködébe. Csokonai családja nemes volt, valószinüleg somogymegyei eredetű s e megyének Csokonya helységétől kaphatták a Vitézek előneveket. Gaál László említi a költő életére vonatkozó följegyzéseiben, hogy 1779-ben őneki, mint vele együtt lakó tanítványának Csurgón a költő egy csinos rajzot mutatott s ezt úgy magyarázta, hogy „ez volna az ő famíliájának nemzeti czimere azon levél szerint, melyet néhai ősatyja, Csokonai V. Demeter Maximilián királytól nyert. “ S valóban a czimerkép a dunántúli megyék viseletéhez hasonló ruházatú alakot mutatott. Csokonai atyja,József, mint pap fia, a Dunántúlról került Debreczenbe, s itt kedvelt seborvos volt. Neje, Diószegi Sára, egy debreczeni tanácsbelinek a lánya, férjét 1773. nov. 17-én egy fiúgyermekkel ajándékozta meg, kit Mihálynak kereszteltek. „Az édes anya külseje ugyan kevés, de belsője annyival több kellemekkel ékeskedett, elmés, élesen itélő, nyájas, vidám, kellemetes társalkodása volt.“ — Írja Domby Márton.) E mellett különösen érzékeny s ideális természetű. Gaál igy ír Csokonai anyjáról: olvasni igen szeretett. Özvegysége idején tanulókat tartott koszton és szálláson, — Gaál is nála lakott, — esténként ezek olvastak föl neki magyar könyveket; végül ő vette át az olvasást s a tanulókat meglepte szép előadásával.“ E vonásokat azért emeljük ki, mert mindezeket többé-kevésbbé feltaláljuk a fiúban, ki — épen mint Petőfi, Goethe s mások — anyja kedélyét örökölte. A mellett külsőleg is nagyon L. Akadémiai kézirattár: Adatok 0.s. életéhez. Gaál í.. ') Csokonai életrajzában. — (Akadémiai példány.) 19*