Iskoláink - Nevelőink, 1955 (1-3. szám)
1955-07-01 / 3. szám
kezik,hogy a negyedik osztályban pl. Juhász Gyulára egészen más szemmel fognak nézni, mint akkor, ha csupán egy nevet jelentett volna addig számukra. Persze azt is jól meg kell választanunk, hogy mikor mutatjuk be az illusztráló szemelvényt. Egyiket hangulatkeltés kedvéért a költő életének, munkásságának megtárgyalása előtt (pl. Petőfi: Csokonai) mutatjuk be, a másikat tárgyalás közben (Fazekas: Csokonai Vitéz Mihály halálára), a harmadikat a tárgyalás lezárása után (Ady: Vitéz Mihály ébresztése). Ady: Ilosvay Selymes Péter c. versét pl. csakis a tárgyalás után lehet bemutatni és csak irodalmilag fejlett osztályban. A fenti jegyzék természetesen nem felel meg az ált. gimnázium bármelyik osztályában, mert osztálya válogatja. Ugyanannak az iskolának párhuzamos osztályaiban is nagy különbségek lehetnek irodalmi érdeklődés és műveltség terén. A szóban forgó osztály orosz tagozatú, latint is tanul, a tanulók közül sokan szeretnek olvasni. Feltétlenül sok függ a tanár egyéniségétől is. A szuggesztív erővel rendelkező és előadni jól tudó tanár nagy előnyben van. A szemléltetésnek ezt a fajtáját erőltetni nem szabad. A tanárnak előbb magában kell eldöntenie, hogy mit bír el saját maga és osztálya. A bemutatás csak azért, hogy legyen bemutatás, nem hoz gyümölcsöt. Viszont a tanulókat lehet nevelni, s a szívós, fokozatos munkának előbb-utóbb meglesz az eredménye. A szemléltetésnek ez a módja azt célozza, hogy tisztán látó, gondolkodni tudó és mélyen érző embereket neveljen, olyanokat, akik számára az irodalom, a jó könyv életszükséglet, s a jó könyvekből a maguk kis életénél sokkal nagyobb távlatokban ismerik meg az életet, a valóságot, embertársaikat, a művészi szépet. S mert látókörük egyre szélesebb, emberismeretük egyre nagyobb, érzelmi életük egyre gazdagabb lesz, képesek lesznek arra is, hogy mind a maguk, mind embertársaik életét szebbé, boldogabbá tegyék. Egy fogalmazási év története (I. félév) Arató László A fogalmazástanítás tervszerűségének két alapvető követelménye, hogy a sorra kerülő iskolai dolgozat műfaját előzetesen begyakoroljuk s témájának szókincsét összegyűjtsük. Ennek biztosítására osztályonként fogalmazási tervet szoktam összeállítani. A táblázatszerű terv elkészítésének módja megtalálható folyóiratunk 1954. évi 1. számában. A csökkentett tananyag lényegében változatlan, így nevelőtársaim a közölt példaanyagot felhasználhatják. A műfaji eltérésekre utalni fogok. A szemelvényekkel csak a középutat tudom bemutatni; azt az eredményt, melyet falun, (teljesen osztott), közepes képességű osztályokban el tudtam érni. Beszámolóm korlátozott terjedelme miatt csak az idei tanévben is felhasználható, szorosan vett fogalmazási munkákat (házi s iskolai fogalmazványok, szógyűjtés) ismertethetem. A teljességre nem törekszem. A fogalmazásokat külön munkafüzetbe írják tanulóim. A gyűjtött szavakat állandóan kiegészítik. Feldolgozásom menete a következő: Először ismertetni fogom az egész évre tervezett műfajokat, majd pedig részletezem az elvégzett munkákat egy-egy negyedévre. A műfajok sorrendje több és kísérletezésének eredménye. A tananyag sajátossága miatt a fokozatosság elvétől kis mértékben el kellett térnem. 42