Iskolakultúra, 1993/1 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 12. szám - SZEMLE - Csölle Anita: A csoportdinamika szerepe az oktatásban
SZEMLE Joly, Montessai - és a Waldorf iskolában is alkalmazták. Ebből indul ki a tipizálás; ezt használják fel a csoportok összeállításánál. (6) Volt kiállítás, amelyet Németh László is megtekintett és nagy szeretettel értékelt. Szekfű Gyula, dr. Hajnal István és Tamási Áron mellett Indiától Angliáig jöttek a látogatók. (7) Waczulik Margit írja visszaemlékezéseiben: ....csak annyit mondott, hogy Istenáldotta képességem van a tanításhoz, teljesen szabad kezet ad, végezzem a legjobb belátásom szerint a munkát, csak időnként számoljak be neki tapasztalataimról, problémáimról. Azt hiszem, kevés iskolában indítottak így el egy fiatal tanárt. Megcsapott az azóta sokat emlegetett, de kevéssé megvalósított tanári szabadság levegője. Musztafáné Horváth György - dr. Nagyné Horváth Zsuzsanna:”... egy régi iskola üzenete a jövő számára...,, A szerzők kiadása, Orosháza, 1992. FALUDI SZILÁRD A csoportdinamika szerepe az oktatásban Bizonyára sok tanár feltette már magának a kérdést: „Mi lehet az oka annak, hogy az egyik csoportommal könnyen megy a tanulás, míg a másikkal egyszerűen semmi sem sikerül?” Ki vagy mi lehet felelős azért, hogy egy olyan csoportból, amely egymástól több szempontból (kor, lakhely, érdeklődési kör stb.) erősen különböző embereket foglal magába, kialakul-e egy jól működő közösség, vagy sem? Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre válaszolni tudjunk, fel kell használnunk a csoportdinamikai ismereteket is, és azokat a praktikus elemeket, melyek segítségével tudatosan lehet irányítani egy csoport fejlődését. Az eredményesebb tanulás érdekében - legyen az nyelvtanulás vagy bármilyen más kiscsoportban történő oktatás - a tanárnak nagy figyelmet kell fordítania a csoportdinamikai tényezőkre. A továbbiakban áttekintést nyújtunk azokról a tényezőkről, melyek nagy mértékben befolyásolják a közös munka kimenetelét, sikerélményt jelentenek a tanulók és a tanár számára, egyszersmind hatékonyabbá teszik a tanulást. Élményszerűség Ahhoz, hogy egy közösségnek jövője legyen, szükséges az, hogy olyan múltra tekintsen vissza, mely valamilyen oknál fogva emlékezetes a csoporttagok számára. Ebben elsődleges szerepe van a tanárnak, mint csoportvezetőnek és órairányítónak. Egy induló csoportnál olyan eseményeket kell „létrehozni” az órákon, melyek nem merülnek feledésbe. Az eredmény szempontjából szinte közömbös, hogy ez az élmény pozitív vagy negatív; egy közös dolgozattól való félelem éppúgy „összehozza” a csoporttagokat, mint egy közös karácsonyi ünnepség. Hogyan teremthet a tanár élményeket? Elsősorban a tananyag színesítésével. Olyan feladatok alkalmazásával, amelyekbe a tanulók bele tudják szőni saját egyéniségüket, tapasztalataikat. Ilyen esetekben számítani lehet a tanulók képzelőerejére, humorára, segítőkészségére. Rendkívül jó eszköznek bizonyulnak a szerepjátékok (szituációs játékok) egyrészt a nyelvórákon, ahol az adott idegen nyelven kell a szerepeket eljátszani, másrészt olyan órákon, melyek tan 74