Iskolakultúra, 1994/2 (4. évfolyam, 13-24. szám)

1994 / 17. szám - Dombrády Lóránd: A második világháború magyar hadigazdaságának vázlatos áttekintése

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ MAGYAR HADIGAZDASÁGA összeg teljes lekötése mellett már mintegy 80 millió kifizetés történt. Ezzel a beruházási hitelek kiadásai már megközelítették az eredeti 600 millió pengőt. A hadsereg felszerelése és fenntartása azonban már feneketlen zsáknak bizonyult. A vezérkar újabb fejlesztési hiteleket követelt. A Legfelső Honvédelmi Tanács 1939 decem­berében elfogadta a „Huba” hadrend továbbfejlesztésének tervét. A harckocsi és repülő­gép beszerzésre, valamint a légvédelem fejlesztésére „Huba II.” hitel címén 430 milliót kapott a hadsereg. Miután a német páncélos beszerzések végleg zsákutcába jutottak, a magyar harckocsigyártás kifejlesztése maradt az egyetlen járható út. A „Túrán” harckocs gyártásának bevezetéséhez további 74,8 milliót kért és kapott a katonai vezetés 1940 augusztusában. Ezt megelőzően pedig elkerülhetetlenül szükségessé vált beruházások­ra még 195,1 millió „Hadigyártási” hitelt kértek. Mindehhez járult még 1940 őszén az Er­délyben megalakuló IX. hadtest felszerelésének beruházásaira 58,5 milliós kiegészítés. A háborús helyzetet az Erdéllyel kapcsolatos hosszas mozgósítás, majd a bevonulás költségei tovább növelték a kiadásokat. A beruházási hitelek mellett különböző költség­­vetési póthiteleket és az Erdéllyel kapcsolatos mozgósítás címén 310 milliós állomány­­felemelési (mozgósítási) hitelt is kapott a hadsereg. Az 1938-1940 közötti időszakban az események nyomán megnövekedett fenti honvé­delmi kiadások érzékenyen érintették az államháztartást. Az 1940 végére kialakult helyzet a következő volt: A súlyos hadikiadások a nemzeti jövedelem növekvő hányadát emésztették fel. A milliárdos terv a 600 millió adó mellett 400 millió kölcsön felvételét irányozta elő, amit három részletben 1938-1940 között bocsátott ki az állam és jegyeztetett a vállalatokkal. Ez azonban természetesen már nem volt elég, így az állam 1938 és 1940 között külön­böző összegű előleg-, folyószámla-, és rendkívüli kölcsönöket vett fel a pénzintézetektől. Ezek megoszlása a következő volt: 1938 ..................................225 millió 1939 ................................. 290 millió 1940 ..................................566 millió A kölcsönökkel az államadósság rohamosan növekedett. Az 1938/39-es költségvetési év zárásakor még 2.131,6 milliós adósság 1940 végéig 3.338,8 millióra növekedett. En­nek ellenére a kölcsönökből származó 1.081 millió pengő a beruházási hozzájárulásból kapott hitel Ebből felhasználva (millió pengő) Költségvetés 1938-40 1.048,6 936,8 Állomány felemelés (M) 632,2 492,9 Beruházás 1.780,9 1.059,3 Összesen 3.452,7 2.489,0 Év Nemzeti jövedelem Hadikiadás Hadikiadás a nemzeti jövedelem %-ában 1938/39 5.192 791 15,2 1939/40 18 hó 9.311 1.698 18,2 14.503 2.489 Évenkénti megoszlás: 41

Next