Iskolakultúra, 1994/2 (4. évfolyam, 13-24. szám)
1994 / 17. szám - Dombrády Lóránd: A második világháború magyar hadigazdaságának vázlatos áttekintése
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ MAGYAR HADIGAZDASÁGA összeg teljes lekötése mellett már mintegy 80 millió kifizetés történt. Ezzel a beruházási hitelek kiadásai már megközelítették az eredeti 600 millió pengőt. A hadsereg felszerelése és fenntartása azonban már feneketlen zsáknak bizonyult. A vezérkar újabb fejlesztési hiteleket követelt. A Legfelső Honvédelmi Tanács 1939 decemberében elfogadta a „Huba” hadrend továbbfejlesztésének tervét. A harckocsi és repülőgép beszerzésre, valamint a légvédelem fejlesztésére „Huba II.” hitel címén 430 milliót kapott a hadsereg. Miután a német páncélos beszerzések végleg zsákutcába jutottak, a magyar harckocsigyártás kifejlesztése maradt az egyetlen járható út. A „Túrán” harckocs gyártásának bevezetéséhez további 74,8 milliót kért és kapott a katonai vezetés 1940 augusztusában. Ezt megelőzően pedig elkerülhetetlenül szükségessé vált beruházásokra még 195,1 millió „Hadigyártási” hitelt kértek. Mindehhez járult még 1940 őszén az Erdélyben megalakuló IX. hadtest felszerelésének beruházásaira 58,5 milliós kiegészítés. A háborús helyzetet az Erdéllyel kapcsolatos hosszas mozgósítás, majd a bevonulás költségei tovább növelték a kiadásokat. A beruházási hitelek mellett különböző költségvetési póthiteleket és az Erdéllyel kapcsolatos mozgósítás címén 310 milliós állományfelemelési (mozgósítási) hitelt is kapott a hadsereg. Az 1938-1940 közötti időszakban az események nyomán megnövekedett fenti honvédelmi kiadások érzékenyen érintették az államháztartást. Az 1940 végére kialakult helyzet a következő volt: A súlyos hadikiadások a nemzeti jövedelem növekvő hányadát emésztették fel. A milliárdos terv a 600 millió adó mellett 400 millió kölcsön felvételét irányozta elő, amit három részletben 1938-1940 között bocsátott ki az állam és jegyeztetett a vállalatokkal. Ez azonban természetesen már nem volt elég, így az állam 1938 és 1940 között különböző összegű előleg-, folyószámla-, és rendkívüli kölcsönöket vett fel a pénzintézetektől. Ezek megoszlása a következő volt: 1938 ..................................225 millió 1939 ................................. 290 millió 1940 ..................................566 millió A kölcsönökkel az államadósság rohamosan növekedett. Az 1938/39-es költségvetési év zárásakor még 2.131,6 milliós adósság 1940 végéig 3.338,8 millióra növekedett. Ennek ellenére a kölcsönökből származó 1.081 millió pengő a beruházási hozzájárulásból kapott hitel Ebből felhasználva (millió pengő) Költségvetés 1938-40 1.048,6 936,8 Állomány felemelés (M) 632,2 492,9 Beruházás 1.780,9 1.059,3 Összesen 3.452,7 2.489,0 Év Nemzeti jövedelem Hadikiadás Hadikiadás a nemzeti jövedelem %-ában 1938/39 5.192 791 15,2 1939/40 18 hó 9.311 1.698 18,2 14.503 2.489 Évenkénti megoszlás: 41