Iskolakultúra, 1997/1 (7. évfolyam, 1-7. szám)

1997 / 2. szám - SZEMLE - Katus Magdolna - Végvári Ágnes: A Magyar Természettudományi Múzeum millecentenáriumi rendezvénye

Iskolakultúra 1997/2 A lassan kétszáz éves intézmény ör­vendetes változás előtt áll: önálló épületet kap! A főváros több pont­ján található tájaink 2002-re az ELTE Ter­mészettudományi Karának helyére, az egykori Ludovika Akadémia épületébe költöznek. Az elmúlt évben elsőként az Ásvány- és Kőzettár foglalta el végső he­lyét a felújított földszinten. Idén október végén a Ludoviceumhoz tartozó Lovarda nyitja meg kapuit, immár a Magyar Termé­szettudományi Múzeum háromszintes ki­állítási épületeként. A valamikori Lovarda kétszintes volt. Istállószintjén háromhajós, boltíves, méltóságteljes térséget találhat­tunk. A felújított épület e szintjén van a be­járat (pénztár, ruhatár), a mosdók, a büfé, a kicsiny bolt, a nyolcvan fős előadóterem, a Széchenyi Zsigmondról elnevezett vadá­szati szakkönyvtár, a tanácsterem és a húsz fős szakköri helyiség. A porond szintjén helyezzük el népsze­rű Természetbúvár termünket és a társal­gót. A fennmaradó területen ásványtani, őslénytani, múzeumtörténeti, vadászati és antropológiai időszaki kiállításokat tervezünk. A három méter magasságban körbefutó hat méter széles galériaszint nyolcszáz négyzetméterén új állandó kiállításunk nyílik. Sajátos térérzetet nyújt a tizennégy méter belmagasságú látványos, újjáépített tetőszerkezet. A közönségforgalmi terek impozáns, ugyanakkor barátságos jellegének köszön­hetően az „új” múzeum várhatóan népsze­rű, kedvelt intézmény lesz. Reméljük azonban, hogy nemcsak az épület miatt, hanem kiállításaink és prog­ A Magyar Természettudományi Múzeum millecentenáriumi rendezvénye Európa egyik legjelentősebb gyűjteményét, a Magyar Természettudományi Múzeumot 1802-ben alapították. Az Ásványtárban, Őslénytárban, Növénytárban, Állattárban és Embertani tárban több mint 9 millió tárgyat, a Könyvtárban félmillió kötetet őrzünk. romjaink kapcsán is sok érdeklődő keres majd fel bennünket. Az épületavatásra, mely a millecen­­tenárium kiemelkedő eseménye volt, in­tézményünk több rendezvénnyel készült. Közülük a legjelentősebb, az Ember és természet Magyarországon című nagy­szabású, történeti ökológiai kiállítás, igazi unikum a hazai múzeumi palettán. A kiál­lítás a legkorszerűbb múzeumi közműve­lődési módszerekkel dolgozza fel Magyar­­ország területének természeti változásait, ennek okait és következményeit, továbbá mindannyiunk szerepét, lehetőségét és fe­lelősségét természeti értékeink megőrzé­sében. Komplex módon láttatja és értékeli a természeti erőforrások kialakulását és azok felhasználását, az ember és a környe­zet kapcsolatának változásait. Földrajzi, földtani, biológiai, antropológiai és törté­nelmi ismereteket foglal magába. Mondanivalójában, megoldásaiban és külsőségeiben már a 21. század emberére, látogatójára is gondol. Az eredeti prepará­tumok, rekonstrukciók (pl. ősembergye­rek, mamut) mellett multimédia és interak­tív alkalmazások is megjelennek a kiállítá­son, melynek nagy témái: - A földtörténeti múlt öröksége; - Az ember színre lép; - Kik éltek itt a honfoglalók előtt? - A magyarok vándorlása és a honfoglalás; - Az eltűnt vízivilág (vadászat, halászat, gyűjtögetés); - Legendás vadgazdagság a Kárpát-me­dencében; - Vizeink átváltozása; - Erdeink átváltozása; - Búcsú a természettől? 113 Szemle

Next