Iskolakultúra, 1998/2 (8. évfolyam, 8-12. szám)

1998 / 12. szám - TANULMÁNY - Kende Ágnes: Romológia a felsőoktatásban

KOMA Kende Ágnes: Romológia a felsőoktatásban vagy a tanároknak, tanítóknak szóló módszertani vagy szociálpedagógiai órák eléggé kezdet­leges stádiumban vannak. Ez véleményem szerint pontosan megfelel annak, ami Magyaror­szágon a cigányokról való köz- és hivatalos gondolkodást vagy politikát is meghatározza. Tények Az országban jelenleg hat helyen tanítanak különböző formában romológiát vagy ci­­ganológiát. A „különböző forma” azt jelenti, hogy hivatalosan két helyen létesült romo­lógia tanszék, máshol specializációként vagy speciális kollégium formájában kínálnak e tárgyban órá(ka)t. A romológia-oktatás címén többé-kevésbé minden felsőoktatási intézmény a cigányok nyelvét, irodalmát, történelmét, néprajzát, képzőművészetét, zenéjét, illetve a cigányság létének szociológiai, pszichológiai, pedagógiai, azon belül pedig gyógypedagógiai, val­lásismereti, jogtudományi és kriminológiai problémáit tanítja. Több olyan főiskola van, ahol vagy már volt ilyen típusú tantárgycsoport, de mára már megszűnt, vagy olyan, ahol a közeljövőben szeretnének ilyet indítani. Az országban három intézményben - egy egyetemen és két főiskolán - önálló szak­ként szeretnének romológiai képzést indítani, ami azt jelenti, hogy e diszciplínából lehet majd diplomázni. A szakalapításhoz a felsőoktatási intézménynek szakindítási kérelmet kell benyújtania az Oktatási Minisztériumhoz. A minisztérium a kérelmet továbbítja két független szervezethez, a Felsőoktatási Tudományos Tanácshoz és a Magyar Akkreditá­­ciós Bizottsághoz. Az első az oktatáspolitikai és finanszírozhatósági szempontokat, a má­sodik a szakalapítás minőségi feltételeit vizsgálja. Minőségi feltételnek számít, hogy amit tanítanak és akik tanítanak, valamint a tárgyi feltételek megfelelnek-e egy felsőoktatási intézmény színvonalának. A véleményezéshez fél év is igénybe vehető. A két intézmény ezután megküldi véleményét a minisztériumnak, és a döntő szót ezek után a miniszter mondja ki. A romológiai szakalapítási kérelmet eddig a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolánál utasították vissza, a másik két helyen - Pécsett és Zsámbékon - még nem történt döntés. Több helyen - különösen a tanár- és tanítóképző főiskolákon - megfogalmazódott az az igény, hogy a cigánysággal valamilyen formában foglalkoznia kellene a felsőoktatás­nak, hiszen az ezekben az intézményekben végzett emberek munkájuk során nagy való­színűséggel találkozni fognak cigány emberekkel, és nem mindegy, hogy ez a találkozás miként zajlik. A legtöbb helyen egy-egy tanárnak lett „szívügye” a cigányok élete, aki­nek a szervezőkészségén múlott, hogy tantárgyi formában megvalósultak-e elképzelései vagy sem. A cigányokról szóló órák - egy-két helyet kivéve — sehol sem épülnek be kö­telezően a tananyagba, sőt, van, ahol csak addig tartották ezeket az órákat, amíg a dolgot szívén viselő tanár foglalkozott az üggyel. A felsőoktatási intézményi politikának tehát nem szerves része, hogy a cigányságról szó legyen valamely adott iskola tanegységeiben. A NAT-ban átfogó oktatáspolitikai elképzelések csak az általánosság szintjén léteznek, s azzal kapcsolatban sehol sincs egységes állásfoglalás vagy ajánlás, hogy miként kéne a cigányságról szóló ismereteket tanítani a felsőoktatásban. Összegzésként azonban el­mondható, hogy az országban elszórtan - gyakran egymás létezéséről sem tudva - taní­tanak romológiát vagy cigány gyerekek tanítására kifejlesztett pedagógiai módszertant különböző felsőoktatási intézetekben. A romológia programokról részletesen A kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán 1997 júniusa óta van működő romológia tanszék Takács Éva vezetésével. A tanszéken négy féléves speciális képzést kapnak a hallgatók, akik a cigányság történelmével, társadalmával, néprajzával, 31

Next