Iskolakultúra, 1998/2 (8. évfolyam, 8-12. szám)
1998 / 12. szám - TANULMÁNY - Kende Ágnes: Romológia a felsőoktatásban
KOMA Kende Ágnes: Romológia a felsőoktatásban vagy a tanároknak, tanítóknak szóló módszertani vagy szociálpedagógiai órák eléggé kezdetleges stádiumban vannak. Ez véleményem szerint pontosan megfelel annak, ami Magyarországon a cigányokról való köz- és hivatalos gondolkodást vagy politikát is meghatározza. Tények Az országban jelenleg hat helyen tanítanak különböző formában romológiát vagy ciganológiát. A „különböző forma” azt jelenti, hogy hivatalosan két helyen létesült romológia tanszék, máshol specializációként vagy speciális kollégium formájában kínálnak e tárgyban órá(ka)t. A romológia-oktatás címén többé-kevésbé minden felsőoktatási intézmény a cigányok nyelvét, irodalmát, történelmét, néprajzát, képzőművészetét, zenéjét, illetve a cigányság létének szociológiai, pszichológiai, pedagógiai, azon belül pedig gyógypedagógiai, vallásismereti, jogtudományi és kriminológiai problémáit tanítja. Több olyan főiskola van, ahol vagy már volt ilyen típusú tantárgycsoport, de mára már megszűnt, vagy olyan, ahol a közeljövőben szeretnének ilyet indítani. Az országban három intézményben - egy egyetemen és két főiskolán - önálló szakként szeretnének romológiai képzést indítani, ami azt jelenti, hogy e diszciplínából lehet majd diplomázni. A szakalapításhoz a felsőoktatási intézménynek szakindítási kérelmet kell benyújtania az Oktatási Minisztériumhoz. A minisztérium a kérelmet továbbítja két független szervezethez, a Felsőoktatási Tudományos Tanácshoz és a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz. Az első az oktatáspolitikai és finanszírozhatósági szempontokat, a második a szakalapítás minőségi feltételeit vizsgálja. Minőségi feltételnek számít, hogy amit tanítanak és akik tanítanak, valamint a tárgyi feltételek megfelelnek-e egy felsőoktatási intézmény színvonalának. A véleményezéshez fél év is igénybe vehető. A két intézmény ezután megküldi véleményét a minisztériumnak, és a döntő szót ezek után a miniszter mondja ki. A romológiai szakalapítási kérelmet eddig a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolánál utasították vissza, a másik két helyen - Pécsett és Zsámbékon - még nem történt döntés. Több helyen - különösen a tanár- és tanítóképző főiskolákon - megfogalmazódott az az igény, hogy a cigánysággal valamilyen formában foglalkoznia kellene a felsőoktatásnak, hiszen az ezekben az intézményekben végzett emberek munkájuk során nagy valószínűséggel találkozni fognak cigány emberekkel, és nem mindegy, hogy ez a találkozás miként zajlik. A legtöbb helyen egy-egy tanárnak lett „szívügye” a cigányok élete, akinek a szervezőkészségén múlott, hogy tantárgyi formában megvalósultak-e elképzelései vagy sem. A cigányokról szóló órák - egy-két helyet kivéve — sehol sem épülnek be kötelezően a tananyagba, sőt, van, ahol csak addig tartották ezeket az órákat, amíg a dolgot szívén viselő tanár foglalkozott az üggyel. A felsőoktatási intézményi politikának tehát nem szerves része, hogy a cigányságról szó legyen valamely adott iskola tanegységeiben. A NAT-ban átfogó oktatáspolitikai elképzelések csak az általánosság szintjén léteznek, s azzal kapcsolatban sehol sincs egységes állásfoglalás vagy ajánlás, hogy miként kéne a cigányságról szóló ismereteket tanítani a felsőoktatásban. Összegzésként azonban elmondható, hogy az országban elszórtan - gyakran egymás létezéséről sem tudva - tanítanak romológiát vagy cigány gyerekek tanítására kifejlesztett pedagógiai módszertant különböző felsőoktatási intézetekben. A romológia programokról részletesen A kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán 1997 júniusa óta van működő romológia tanszék Takács Éva vezetésével. A tanszéken négy féléves speciális képzést kapnak a hallgatók, akik a cigányság történelmével, társadalmával, néprajzával, 31