Iskolakultúra, 2004/1 (14. évfolyam, 1-7. szám)
2004 / 2. szám - SATÖBBI - Satöbbi
a tartalomból Csíkos Csaba Metakogníció a tanulásban és a tanításban A metakogníció fogalma egyelőre idegenszerűen csenghet a hazai pedagógiai szakirodalomban. Egy megjelenés előtt álló, nagyobb lélegzetű mioográfiában a téma átfogó bemutatását vállaljuk, írásomban mostmellőzve az elmélet széleskörű ismertetését - néhány izgalmas kutatási kérdésre és a Padovában megrendezett tanácskozás eredményeire összpontosítok. Szentmártoni Szabó Géza „Mint szép ereklyével...” Balassi Bálint 1593. március 21-én Pozsonyból levelet küldött ifjú barátjának, Batthyány Ferencnek Németújvárra. A máig fennmaradt levélben többek közt ezt olvashatjuk: „Nagyságod elmente után jutottak vala valami új versek elmémre, Poszedarszkynak adtam, Nagyságod kérje el tőle. Nem rosszak bizony, az mint én gondolom. Ha Nagyságod az gyűrőt Fulviának megküldené, bizony oly verseket küldhetnék, hogy az izalmaszer leányának is (ha értené ám) megímelyednék az gyomra belé miatta.” Szita Szabolcs A holocaust témája a tanártovábbképzésben A Magyarország második világháborús szerepvállalásához és a német megszálláshoz kötődő, faji alapon történt üldöztetés históriája hosszú évtizedekig a tabuk sorába tartozott. Az európai zsidóság elpusztítását jelentő holocaust (héberül Soá, mellette elfogadott, használatos a vészkorszak kifejezés is) a magyar történelem tanításában esetlegesen kapott helyet, a tankönyvekben pedig alig, leginkább néhány sorban szerepelt. Gordon Győri János A kulturális összehasonlító pedagógia alapjai, eredményei, valamint jelentősége a mai magyar pedagógiában Amikor az összehasonlító pedagógia kezdeteiről van szó, általában egyszerű, világosan megragadható történelmi, nemzettörténeti eseményeket szokás felemlíteni, vagy akár egyes személyek életének anekdotikus mozzanatait, mint amik a pedagógiai komparativisztika kialakulásához vezettek. A mélyebbre hatoló eszmetörténeti átgondolás helyét ilyen esetekben efféle magyarázatok foglalják el: a már kialakult vagy a még éppen kalakulóban lévő nemzetállamok között utazó, oktatásüggyel (is) foglalkozó 19. század eleji hivatalnokok, illetve különféle laikus személyek meglepetten tapasztalták, hogy az oktatás rendszere, szerkezete, mindennapi gyakorlata más a különböző országokban, s ez a meglepetés arra ösztökélte őket, hogy laikus módszereikkel vagy tudományosabb megközelítéseikkel felderítsék, leírják e specifikumokat. 300,- Ft (ÁFA-val w