Iskolakultúra, 2004/1 (14. évfolyam, 1-7. szám)
2004 / 1. szám - KRITIKA - Tarján Tamás: Kritikai kiadások új kötetei
Kritika tomnuszok antikváriumokban sem igen szoktak felbukkanni), ám a kiegészítésre és a sorozati eligazításra szükségük van. A.Csokonai Vitéz Mihály összes műveit magas színvonalában és aritmiás, elhúzódó - végre célhoz ért - megjelenésében is tipikus példája a kritikai kiadások hazai sorsának, művelésének. A sorozatra pontot tevő köteteket Kerényi Ferenc lektorálta. Sorozatszerkesztőként és sajtó alá rendezőként az ő érdeme aPetőfi Sándor összes művei sorozatának (mely - ellentétben a Csokonai-edícióval - külső és belső borítóján is viseli a .Kritikai kiadás’ megjelölést) folytatása. A 4. kötet:Petőfi Sándor összes költeményei (1845. augusztus 1846)’ (kb. 250 oldal főszöveg, kb. 450 oldal jegyzet, pótlás és mutató). A költemények közzététele éppen három évtizede, 1973 óta tart, tehát jogos „Hosszabb időn át készült/készülő edíciónak” nevezni (a „viszontagságos előtörténet” állomásairól és a legodaadóbb munkatársakról a 3., 1997-es kötetben kaptunk tájékoztatást). A 4. (a jegyzetektől fogva: IV.) kötet feltárja, az előzőekhez képest miféle módosításokra volt szükség (a versek számozásának kérdése, változtatása az előzményekre is visszahat, illetve egy verssorszám „üresen hagyását” követeli. Nincs 333. vers (ez a szám épp „a sátán számának” egyik számának a fele...), itt a 334. az első, ,S. K. emlékkönyvében. Híradásunk még minimális mértékben sem méltathatja azt az óriási apparátust, amelyet napjaink magyar irodalomtudományának egyik sokoldalú és kiemelkedő alakja, Kerényi Ferenc Petőfi-kiadása mozgósít. A költeményekről szólva, a szigorú tudományosság keretei között, felvillantja az irodalmi ismeretterjesztésnek azokat az elemeit is, amelyek előadásai, populárisabb könyvei esetében is oly csillámlóvá varázsolják stílusát. Ha a Cím- és verskezdetmutató segítségével kikeressük például ,A négy ökrös szekér’ (kritikai kiadásban ez a cím helyes írásmódja, a szöveggyűjteményekben is megszokott ,A négyökrös szekér’ helyett jegyzeteit, még nevetést fakasztó humorban is lesz részünk, pedig a mondatok nem térnek le a szakszerűség országútjáról. A mintegy 220 vers között szerepel - többek között - ,A jó öreg kocsmáros’, ,A csár- i da romjai’, ,A hazáról’, ,Jókai Mórhoz’, ,Az őrült’, ,Dalaim’, s elérkezik a Júlia-szere- t lem: ,Sz. J. kisasszony emlékkönyvébe’, ,Szeretsz tehát...’, ,Reszket a bokor, mert...’ [ majd, utolsóként (566.) sorszámozva, az ,Egy gondolat bánt engemet... ’ A 340. és a 379. közé esik a .Szerelem gyöngyei’-ciklus, a 429. és a 494. közé a .Felhők’-ciklus jegyzetelése. A költemények az ezt követő részben sem árvulnak jegyzetek nélkülivé. Bár a Tartalomjegyzék (a 495.-tel indítva) elfelejt másodszor is „Az egyes versek jegyzetei” utalást tenni, a versszövegek kettős oldalszámozása (lelőhely - jegyzet-lelőhely) eligazít. Nagy kincs ez a kötet (is), valószínűleg bele kell törődnünk azonban, hogy a vállalkozás betetőzése roppant időigényes (s nem csak annak folytán - ahogy a 3. kötetben olvashattuk -, hogy a „Barguzin-ügy”, „az eltűnésirodalom számon tartása” beleszólt korábban, s beleszólhat a jövőben is a kutatás, feldolgozás menetébe). Mégis reméljük, hogy az érdeklődők s a (közép)iskolai, felsőoktatási könyvtárak nem túlzottan sokáig kényszerülnek nélkülözni a következő köteteket. Debreczeni Attila - Borbély Szilárd (2003, szerk.): Csokonai Vitéz Mihály összes művei. X. Tanulmányok. Akadémiai Kiadó Rt., Budapest. Debreczeni Attila - Borbély Szilárd - Orosz Renáta - Szép Beáta (2003, szerk.): Csokonai Vitéz Mihály összes művei. XI. Feljegyzések. Akadémiai Kiadó Rt., Budapest. Kerényi Ferenc - Kiss József (1998, szerk ): Petőfi Sándor összes művei 3. Költemények, kritikai kiadás. Akadémiai Kiadó Rt., Budapest. Kerényi Ferenc (2003, szerk ): Petőfi Sándor összes művei 4. Költemények (1845. augusztus - 1846). Akadémiai Kiadó Rt., Budapest: Tarján Tamás 130