Iskolakultúra, 2004/1 (14. évfolyam, 1-7. szám)

2004 / 6-7. szám - KRITIKA - Vály György: Selmeci tanárok (Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok)

Iskolakultúra 2004/6­7 Lányi Katalin (szerk): Történelmi szem­léltetőanyag az első világháború korából mit akar hangsúlyozni Gyulai Ágost? Mire nem tér ki? Esetleg mit hallgat el? Miért? És ezek után: Ma, napjainkban milyen egyetértő vagy egymástól kisebb-nagyobb mértékben külön­böző nézetek élnek a környezetünkben, a szélesebb közvéleményben az adott képen áb­rázolt eseményről, Így Gyulai Ágost pedagógiai elgondolása, metodikai koncepciója többsíkú értelmezést nyerhet, amelyekben különböző motivációk, hiedelmek, előítéletek jöhetnek felszínre. Játékos ötletem, gondolatkísérletem nem abból a szándékból fakad, hogy valamiféle tör­ténelmi relativizmust kívánnék elhinteni. Sőt bízom abban, hogy kétségbevonhatatlan, jól dokumentálható történelmi események éppen erősítést kapnak! És­ persze leválnak a tévhitek, hamis legendák. Az azonban ott rejlik elképzelésemben, hogy beláttassam, át­éltessem, hogy ugyanaz az eszmény - eltérő motiváció alapján - többféle interpretációt kaphat, többféle kontextusban helyezhető el, és az eltérések - esetenként ellentmondá­sok - nem mindig áthidalhatók, feloldhatók. Ez a belátás, átélés kialakíthatják a magun­kétól eltérő, másféle gondolkodásmódok, értelmezések, ízlések tudomásul vételét. Hajlamos vagyok azt gondolni, hogy az értékmegőrzésnek éppen ez lehet a legmé­lyebb értelme - értéke. Lányi Katalin (2003, szerk.): Történelmi szemléltetőanyag az első világháború korából. Gyulai Ágost művének fel­­használásával. Fekete Sas Kiadó - Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest Bakonyi Pál : Selmeci tanárok Minek köszönheti Selmecbánya, hogy neve hallatán egyetemisták ezrei érzékenyülnek el­? Csáky Károly könyve talán egyfajta választ adhat erre S­ elmec, Selmec, sáros Selmec, te vagy az oka mindennek!” Száz torokból zúg a dal, és a hangszálak nem csak a sörtől remegnek, a szemek nem csak a gyertyafüsttől könnyeznek... Azután vége, és a korsók egy általános eks után nagyot koppannak a Miskolci Egyetem menzájának asztalán. Ez az emlékkép - és még sok másik - merült fel bennem, mikor kézbe vettem Csáky Károly ,Híres Selmecbányas tanárok’ című könyvét. Miért énekel(t) egy miskolci hallga­tó selmeci nótát? Sokan tudják, hogy a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia (Főiskola) 1919-ben Sopronba települt, majd a bánya- és kohómérnöki karok továbbván­doroltak Miskolcra. Mára Selmec öröksége a nyugati határszéltől, Dunaújvároson át Miskolcig, szerte az országban érezteti hatását. Miféle erő hatja át ezt az örökséget, mely majd’ száz évvel az ősi fészek elhagyása után is ilyen elevenen él? A szerző arra az óri­ási feladatra vállalkozott, hogy lajstromba szedi a selmeci iskolák jeles oktatóit, ábécé­sorrendben, pontról pontra. És nemcsak az Akadémiáét, hanem a Királyi Katolikus Nagygimnázium és az evangélikus líceum tanárait is. Kétségtelen, hogy egy iskolaváros szellemiségére az ott tanítók meghatározó befolyás­sal vannak. Általuk Selmecbánya évszázadokon át a térség vezető szellemi központja volt, a kezük alól kikerülő diákok pedig országszerte magukkal vitték és továbbadták a tőlük tanultakat. Márpedig igen jeles diákok akadtak errefelé! Gondoljunk csak Mikszáth Kálmánra vagy Petőfi Sándorral Az ő nevüket mindenki ismeri.­­Petrolay Margit Tiro- 231

Next