Iskolakultúra, 2004/2 (14. évfolyam, 8-12. szám)
2004 / 9. szám - TANULMÁNY - Majtényi György: A szakérettségi intézményéről és a szakérettségizettekről
Majtényi György: A szakérettségi intézményéről és a szakérettségizettekről Horváth János az eset után nem adta jelét haragjának, de még távolságtartóbb lett. Aztán egyszer, amikor senki sem készült, kifakadt: „Ez disznóság! Maguk itt ülnek, és lopják a napot! Miért jöttek ide, ha nem tanulnak?!...” Mindenki némán ült. Mikor a tanár távozni készült, és szokás szerint vette a felöltőjét, egy paraszt fiú, aki a Duna-Tisza-csatorna építéséről került szakérettségire, fölpattant és a tanár fejébe nyomta a még a fogason lógó kalapot. Horváth János „ettől az udvarias udvariatlanságtól elképedt, aztán szívből kacagni kezdett.” Megtört a jég, az osztály vele nevetett. Másnap aztán beszélgetni kezdtek. Többek között arról, hogy miért kell az anyagot a munkásköltők helyett Homérosznál kezdeni és az osztályzás metódusáról is. (27) A szakérettségin a tanároknak sajátos tanítási módszerekkel, a leglényegesebb ismeretanyag átadásával kellett felkészíteniük a diákokat a továbbtanulásra. A „szakérettségis oktatás” módszertani nehézségeit ecsetelő tanítási segédanyag így például kitért a fogalmazástanítás nehézségeire, arra, hogyan lehet a jegyzetelést megtanítani, vagy miképp lehet a fizika- és matematikaoktatást koncentrálni. (28)Kezdetben, amíg nem voltak külön szakérettségis tankönyvek, a tanulók az alacsony óraszámban tanult tantárgyakat többnyire általános iskolai tankönyvekből, a magas óraszámban tanultakat pedig középiskolai könyvekből sajátíthatták el.) (29) A szakérettségis diákok nyelvtankönyve hangsúlyozottan olyanok számára készült, akik „egy éven át kis heti óraszámban tanulják a magyar nyelvet”. Annak érdekében, hogy „a helyes beszéd szóbeli és írásbeli készségének elsajátítását” elősegítse, a könyv szerzője a hangsúlyt - mint a nyelvtani tudás elmélyítésének és a nyelvi ismeretek begyakorlásának „eszközére” - a nyelvtani elemzésre helyezte, a magyar nyelv rokonságával kapcsolatos kérdésekkel így csak az utolsó két oldalon, (30) stilisztikával pedig egyáltalán nem foglalkozott. AMagyar irodalom’ könyv egyszerre volt tankönyv és szöveggyűjtemény, az egyes szerzők rövid életrajza után versek, illetőleg regényekből és novellákból vett idézetek következtek rövid didaktikus - sokszor ideologikus - magyarázatokkal. Például Csokonai .Szegény Zsuzsi a táborozáskor’ című verse kapcsán a következőt állapította meg a tankönyvíró: „Ez a költemény egészen népies szellemű, szereplői a nép gyermekei.” (31) Avagy Ady Endre .Magyar jakobinus dala’-ról a következőket olvashatjuk: „Támadó dühe néha túlcsordul és az egész nemzetet megvádolja, mert nem rázza le magáról elnyomóit.” (32) Egy .Irodalmi olvasmányok’ című tankönyv szerzője ezekkel a szavakkal méltatta a ,Szózat’-ot: „A .Szózat’ mindenre hivatkozik, ami újjászületése küzdelmében csak lelkesítheti a magyart... A költemény uralkodó hangja az elszántság.” (33) Vagy a .Himnuszáról így írt: „A ,Himnusz’-on érezni lehet, hogy közeledik a nagy fordulat ideje a magyar történelemben... Kölcsey szeme a jövő felé fordul, ott keresi a megoldást.” (34) Tanulságosak a szakérettségis tanfolyamok végét jelentő érettségi vizsgákról szóló beszámolók is. A tételcímek már önmagukban is tükrözik a korabeli oktatás ideologikus voltát. Egy történelem tanárjelentésében a következőképpen magyarázta, hogy érettségi tételnek miért éppen „A szocialista forradalmak” témakört választotta: „a történelemtanításban a fő szempont az, hogy az általános műveltség átadásán kívül azokat az eseményeket tegyük tudatossá bennük [a hallgatókban a szerző], amelyek a mi mai életünkre kihatnak.” (35) Magyar irodalomból a mérnök-szakérettségiseknek egy alkalommal Petőfi Sándor, Ady Endre és József Attila szocializmusáról kellett érettségi dolgozatot írniuk. (Választhattak, hogy a két megadott téma közül az irodalmi vagy a természettani tételt - „Fizikai tanulmányaim folyamán melyik jelenségkör keltette föl a figyelmemet és miért?” - fejtik ki.) A szaktanári jelentés megállapította, hogy az irodalmi témakör már csak amiatt is „könnyűnek” számított, mert arról számtalanszor hallhattak az ünnepségeken. A vizsgáztató jelentése szerint az érettségizőknek „ezen munka közben tekintettel kellett lenniök arra, hogy Petőfi mindenkor az egész elnyomott és kizsákmányolt népre gondolt, Ady ingadozott, József Attila pedig a munkás-parasztosztály és haladó értelmiség összefogását hirdette a munkásosztálynak szánva a vezetést. József Attila tehát a legtisztábban 75