Iskolakultúra, 2004/2 (14. évfolyam, 8-12. szám)
2004 / 9. szám - TANULMÁNY - Prohászka László: Az ars una igazsága
Prohászka László újságíró, művészeti író, Budapest Az arsuna igazsága terem és irodalom A hazai numizmatika nem egyszer kapcsolódon egy-egy folyóirathoz vagy könyvhöz (esetleg egész könyvsorozathoz). Érdemes-e a 20. századi kötődések közül néhányat részletesebben elemezni? A Pesti Napló előfizetői részére 1910-ben kiadott Jókai-album fedőlapján például a nagy mesemondóról készített dombornyomásos aranyozott plakett látható. A kis plakettet a 20. század első felének egyik legnevesebb szobrásza, Ligeti Miklós készítette. A városligeti Anonymus-szobor szerzője 1904-ben készített plakettet Jókairól és Petőfiről. Jókai fehérmárvány domborművét a Műcsarnok 1904/05- évi téli tárlatán mutatták be. (1) Az alkotáson az író balra tekintő mellképe látható, a plasztikusan kiemelkedő váll-rész baloldalán Jókai Mór aláírásával. A mellkép egyébként az egyik legjobb portré az íróról. (Ligeti bronzból és terrakottából öntött domborművének, egy-egy példányát a Petőfi Irodalmi Múzeum, illetve a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.) Amikor Jókai 1904-ben meghalt, Mikszáth őszinte fájdalommal gyászolta barátját és írói példaképét. A Vasárnapi Újság számára ő készítette a nekrológot. Eleinte nehezen ment az írás, majd úgy belejött, hogy - amint azt Révai Mórnak, mesélte - szinte sajnálta abbahagyni. Révai kapott az ötleten. Azonnal megrendelte Jókai életrajzát Mikszáthtól, aki egy évig dolgozott a könyvön. A ,Jókai Mór élete és kora nemcsak erkölcsi, hanem anyagi sikert is hozott az írónak. A pénz ekkor különösen jókor jött Mikszáthnak, aki 1904 novemberében megvette Szontagh Pál horpácsi birtokát, amelyen a Jókai-életrajz honoráriumából 1906-ban új kúriát építtetett magának. Megszerezte a Jókai-dombormű egy bronzból öntött példányát és beépíttette a horpácsi kúria főhomlokzatába. (2) (A relief ma is az épületen hirdeti Mikszáth emlékörző tisztelgését.) A 19. és 20. század fordulóján Magyarországon is igen népszerű Emile Zola életműsorozatát a Gutenberg Kiadó publikálta Ambrus Zoltán szerkesztésében. A lila színű kötetetek fedőlapjára Beck Ö. Fülöptől rendeltek ovális alakú, bronzból préselt fémlemezt, amelyen a francia író cvikkert viselő, balra néző mellképe látható. Az 58x40 milliméter méretű fémlemezt négy kisméretű csappal rögzítették a könyvborítóhoz. Napjainkban kevesen forgatják a francia író könyveit. „Zola egyperces állomás az örökkévalóságban” - írta róla Márai már 1927-ben. (3) Numizmatikai összejöveteleken azonban időnként találkozni lehet egy-egy, könyvborítóról eltávolított Zola-portréval, amely - az alkotó Beck Ö. Fülöpre tekintettel - ebben a formájában is értékes az éremgyűjtők berkeiben. Az első világháború idején a katonák körében kedveltek voltak a tábori sapka vagy a csákó bal oldalán viselt a sapkajelvények. Volt, amely az alakulat jelképéül szolgált, több jelvény az egység harcainak helyszínére emlékeztetett, némelyik a hadtest- vagy hadseregparancsnok, esetleg a fegyvernemi főparancsnok portréját örökítette meg. E műfajnak komoly gyűjtőköre alakult ki az első világháború után, (4) és a hadijelvények jelenleg is keresett darabjai a magyar, a német és az osztrák numizmatikai forgalomnak. 83