Iskolakultúra, 2004/2 (14. évfolyam, 8-12. szám)
2004 / 9. szám - TANULMÁNY - Prohászka László: Az ars una igazsága
Prohászka László: Az arsuna igazsága Az első világháború alatt, majd azt követően számos könyv jelent meg egyes ezredek harctéri tevékenységéről. Néhányuk külső borítóján vagy a belső címlap előtti fényképoldalon látható az ezred sapkajelvénye. Ilyen könyv például Sipos Gyula nyugalmazott tábornok ,17-esek a világháborúban’ című, 1937-ben Székesfehérváron kiadott könyve, amelynek zöld színű borítólapjába a 17. honvéd gyalogezred Bory Jenő tervezte két jelvényének aranyozott színű, dombornyomásos képét préselték. (A két hadijelvényből, amely az ezrednek a Kárpátokban folytatott védelmi küzdelmei és doberdói harcai emlékére készült 1915-ben, illetve 1916-ban, a Hadtörténeti Múzeum őriz példányokat, míg az egyik jelvény bronz plakettbe öntött nagymintája a székesfehérvári Bory-gyűjteményben található.) Herczeg Ferencről több olyan kisplasztika készült, amelyről könyvekben is olvashatunk. Beck Ö. Fülöp 1920-ban remek érmet készített róla. A neves szobrászművész azonban - emlékiratai tanúsága szerint (5) - heves vitába keveredett az íróval Babitsnak és Móricsnak a Petőfi Társaságból történt kizárása miatt. Valószínűleg e vehemens nézeteltérésnek tudható be, hogy a magáról a műről nem írt Beck. Feltehetőleg az indulatos szóváltás okozta rossz emlék miatt, Herczeg sem említi Beck Ö. Fülöp alkotását emlékirataiban. Pedig mindkettőjüknek érdemes lett volna szólnia az éremről, amely az egyik legsikerültebb ábrázolás Herczegről. Az író feljegyezte viszont két, róla mintázott plakett történetét. Az egyiket - ugyancsak 1920-ban - nagy sikerű színdarabja, a ,Fekete lovas’ emlékére mintázta Szentgyörgyi István. Az előlapon Herczeg balra néző portréja, a hátoldalon 1848-as honvéd fog kezet egy délvidéki sváb népfelkelővel. A másik plakettet gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter megrendelésére készítette Szentgyörgyi. (6) Herczeg mellképe és neve alatt a felirat: A HÍD SZERZŐJÉNEK / 40 ÉVES ÍRÓI JUBILEUMA / ALKALMÁBÓL A M. KIR. VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTER. A hátlapon a Lánchíd és Széchenyi sziluett-szerű arcképe látható. Ez művészi színvonalában lényegesen jobb kivitelű az elsőnél. „Egy kellemetlen őszi hajnalon azzal az érzéssel ébredek, hogy valami nagy komiszság történt velem. Megnézem az újságot, hát persze, ma szeptember 22-e van, ma lettem hetven esztendős...” - írta az 1933-as évről Herczeg Ferenc. (7) A feléje áradó kitüntetések közül számára a legkedvesebb bizonyára műveinek negyvenkötetes díszkiadása volt. (Antikváriumok polcain gyakran lehet találkozni a Herczeg-sorozat bordó színű köteteivel.) Az író műveit pályakezdése óta a Singer és Wolfner publikálta, így természetes volt, hogy itt jelentek meg életmű-kötetei. A nagyhírű cég alapítója, Wolfner József 1932-ben történt halála után Wolfner fia, Farkas István vette át a kiadóvállalat vezetését. (8) Farkast, aki korábban Párizsban jelentős sikereket ért el festőművészként, baráti szálak fűzték Herczeghez. A barátság mellett jó üzleti befektetésnek is bizonyult a,Herczeg Ferenc válogatott munkáinak emlékkiadása’ című sorozat, hiszen az író könyveit nagy példányszámban lehetett eladni a harmincas években. Beck Ö. Fülöp nevéhez különösen fontos hazai irodalmi vonatkozású érmek fűződnek. A Nyugat címlapját méltán elhíresült munkája, a Mikes Kelemenérem díszítette. Kevéssé ismert, hogy a mű eredetileg nem a folyóirat számára készült. „Már 1907-ben mintáztam egy változatát, erősen domborút, ez azonban nem jutott el a sokszorosításig. Íróbarátaim akkoriban készültek a Nyugat kiadására, meglátták nálam ezt a Mikest és címlapjukra jelképül felhasználták" - írta emlékirataiban a művész. Az idézetben említett íróbarátok, között volt Osvát, Babits, Móricz, Schöppin, Gellért Oszkár, valamint Elek Artúr és Lenner Géza. (Utóbbi két szerző több cikkében is méltatta a művész munkásságát.)