Iskolakultúra, 2004/2 (14. évfolyam, 8-12. szám)
2004 / 9. szám - TANULMÁNY - Prohászka László: Az ars una igazsága
Prohászka László: Az arsuna igazsága ta fel. Ám Beck ezzel sem volt elégedett. Új rajzot készített, amely 1928-tól nem változott. A Mikes-érem nemcsak a folyóiratra került fel. A Nyugat Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság kiadói emblémájaként a társaság által kiadott könyveken is látható volt. Beck Ö. Fülöpöt nemcsak az elhíresült Mikes-érem kötötte a folyóirathoz. Osvát Ernő 1923-ban ünnepelte irodalmi működése huszonöt éves jubileumát. A tiszteletére május 27-én a Vígszínházban megrendezett irodalmi előadás után, a Royalban tartott banketten adta át Babits Mihály a lap ajándékát. Beszédét a következő szavakkal kezdte: ‘‘Kedves Barátunk! Engedd meg, hogy a Nyugat nevében a mai szép napon átnyújtsuk Neked emlék gyanánt művészünk új érmét, melyről a Te nemes és okos fejed néz ránk.” (12) Osvát válaszbeszédében elismeréssel szólt az alkotást készítő barátjáról, Beck Ö. Fülöpről. A 195 milliméter átmérőjű, bronzból öntött alkotáson Osvát jobbra tekintő, szemüveges portréja látható. A művész polgári öltözetben, zakóban, nyakkendőben örökítette meg ----------------------------------------------------- a neves szerkesztőt. A körirat szövege: A „NYUGAT” OSVÁT ERNŐNEK. A mindössze néhány példányban készült alkotás fényképét a Nyugat Osvátot ünneplő 1923. évi 11-12. dupla száma mellett, 1928-ban a Magyar Művészet is közölte. (13) (Egy példányát a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi. Érdekességként megemlíthető, hogy a New York Kávéházban 1933-ban felavatott Osvátemléktáblára is ez az érem került fel.) Osvát 1929. október 28-án történt öngyilkossága után, a Nyugat 1929. december 1- jén megjelent 22-23. számában a nekrológ mellett ismét Beck Ö. Fülöp érmét reprodukálta a lap. A fotó alatti szöveg: „A Nyugat Osvát-plakettje. Beck Ö. Fülöp műve, mely Osvát Ernő számára készült 25 éves írói jubileuma alkalmából. A bronzéremre a fénykép szerinti kicsinyített formában a Nyugat előfizetői 20 pengőért igényt tarthatnak. Megrendelhető a Nyugat kiadóhivatalában.” Nincs adat arról, hogy a 65 milliméter átmérőjű, egyoldalas éremből hány példány készült. Néhány megrendelés bizonnyal érkezett, kérdés, hogy ezek kedvéért vertek-e ---------------------------------------------------— érmet. Amennyiben igen, úgy ez a néhány darab a mai napig lappang, ugyanis ebben a méretben készült Osvát-érem nem ismert. A hazai numizmatikai szakirodalomban alapműnek számító Huszár-Procopius katalógus (14) sem tud létezéséről. 1927 nyarán éles hangvételű sajtóvita bontakozott ki Ady költészetéről és helyéről a magyar irodalomban. A Nyugat egyértelműen kiállt a költő mellett. Olyannyira, hogy fennállása huszadik évfordulója alkalmából, 1928-ban a folyóirat Beck Ö. Fülöppel Adyérmet készíttetett, amelynek természetesen fotóját is publikálta a lap. A kép alatti tájékoztatás szerint „az érmet minden előfizetőnk megkapja.” (15) A 65 milliméter átmérőjű, bronzból vert érem előlapján a költő balra tekintő arcmása látható, melyet az ADY ENDRE EMLÉKÉNEK A „NYUGAT” szöveg ölel körül. A hátlapon fiatal férfi áll, dagadó vitorlájú hajó fedélzetén. A körirat idézet Ady ,Új vizeken járok’ című verséből: „REPÜLJ HAJÓM... RAJTAD A HOLNAP HŐSE”. (A pontosság Az éremművészet és az irodalom közötti szoros kapcsolat történetében számos kisplasztikai műnek, volt ihletője vers vagy prózai alkotás. Az azonban ritkán fordul elő, hogy érem nyomán szülessen vers, ráadásul kiemelkedő költő, Szabó Lőrinc tollából. Szabó Lőrinc 1950 és 1951 között írta a magyar irodalom egyik leghíresebb szonett-koszorúját, amelyet az első rész kevéssel korábbi kelta harmadik és negyedik darabja, valamint az 1951 és 1956 között született harmadik rész tizennégy szonettje tett teljessé. A versciklus valójában requiem: búcsú az önkéntes halált választott nőtől, aki huszonöt éven át volt a költő kedvese. Valakinek az elvesztése önmagában is drámai dolog. Szabó Lőrinc esetében azonban többről, másról volt szó. A költőnek, olyan asszonyt kellett búcsúztatnia, aki nem az ő hitvese volt...