Iskolakultúra, 2004/2 (14. évfolyam, 8-12. szám)
2004 / 11. szám - SZEMLE - Lakotár Katalin: Bennünk "élő" szomszédaink
Szlovénia Szlovénia földrajzi közelsége ellenére a legkevésbé ismertek közé tartozik, személyes tapasztalatok vagy tantárgyi ismeretek alkotják a tanulók országképét. Az „idegenforgalom megjelölése (17—53 százalék) és Ljubljanáé (10-15 százalék) kiemelkedő, a „kicsi, fejlett, vásárlás, magyarok” jelentős. A „levéltáros tábor” - 8 százalék - és az „ismerősök” az előző megállapításokkal együtt a megélt élményeket valószínűsítik. Ugyanebben a tanulócsoportban 8 százalék jelölte meg Trianont, másutt egyáltalán nem fordul elő. Három tanuló írta a lapjára, hogy nem ismerem, ami meglepő lehet, de érthető is: a tanuló nem járt ott, az iskolában még nem tanulta - a tankönyvek épp hogy említik—, a médiában szinte soha nem hallani Szlovéniáról, a helyi sajtóban alkalomadtán. Jelentős az egy-egy megállapítást tömörítő kategória aránya28, 45 és 8 százalék. Néhány megállapítás közülük: „fejlettebb mint Magyarország, Ausztriához hasonló, cseppkőbarlangok, régen Jugoszlávia része volt, szeretnek minket, szép tájak, alpesi legelők, a falvak sűrűn vannak, rendezettség, átutazás, sok a sport”. Összegzés A tanulók szomszédainkról alkotott országképét vizsgálva igazolódni látszik az a szakirodalomból ismert megállapítás, miszerint a kognitív térképek nem a valóság objektív tükrözését, hanem a valósághoz való egyéni viszonyulást, az abban való tájékozódást szolgálják, egyéni elemeket tartalmaznak. Ez esetben is bebizonyosodott, hogy a kognitív térképeket számos olyan elem építi fel, amely az egyén személyes tapasztalatából származik, s látható, hogy ezek az elsődleges jelentőségűek. Azok a tanulók, akik a szomszédos országok valamelyikében jártak, saját ismeretből gazdálkodtak, még az átutazók is először azt jelölik meg. Jelentős a szerepe a környezetből szülői, ismerősi véleményt szerzett információknak, valamint a médiának. Igazolódott az a szintén szakirodalmi megállapítás, miszerint befolyásolja az adott kognitív térképet, hogy mennyit foglalkoznak, mennyire tart köztudatban egy témát a média, (Csernobil, cigányfelkelés, koszovói események stb). Az iskolai ismeretek a legmarkánsabban annál a tanulócsoportnál jelentek meg, amelyik a felmérés tanévében tanult erről a térségről. Váratlan volt az a tapasztalat, hogy a legtöbb jellemzőt, a legösszetettebb országképeket az a tanulócsoport alkotta meg, amelyik még nem tanult a térségről a felmérés idején. Ez több okkal is magyarázható (például személyes tapasztalatok, sokoldalú érdeklődés). Végezetül visszatérve a kerettantervi követelményben megfogalmazottakra és a különböző tudományos kutatások eredményeire: mennyire tudjuk a földrajzoktatással befolyásolni, segíteni a szomszédainkról, de a világ más térségeiről kialakított képet, a kognitív térképeinket minél objektívebbé is tenni? Irodalom Holahan, Charles J. (1998): A környezeti attitűdök. In: Dúll Andrea-Kovács Zoltán (szerk.): Környezetpszichológiai szöveggyűjtemény. Kossuth Egyetemi Kiadó, 81-105. Holahan, Charles J. (1998): A környezet megismerése: környezeti kogníció. In: i. m. 47-79. Holahan, Charles J. (1998): Környezeti észlelés. In: i. m. 27-46. Cséfalvay Zoltán (1990): Térképek a fejünkben. Akadémiai Kiadó. Farsang Andrea - Jóri Johanna (1999): Adatok a 13-16 éves magyar diákok mentális Európa-képéhez. A földrajz tanítása. Mozaik Oktatási Stúdió. 4., 10-18. Gálné Horváth Ildikó (1998): A tanulók helyismeretének felmérése Mental Map segítségével. A földrajz tanítása. Mozaik Oktatási Stúdió. 3-4, 23-25. Makádi Mariann (2003): Térképre vitt képzetek. A földrajz tanítása. Mozaik Kiadó, 4. 3-10. Michalkó Gábor (1998): Mentális térképek a turizmus-kutatásban. TÉT, 1-2, 111-125. Lakotár Katalin főiskolai docens, Természetföldrajzi Tanszék, BDTF, Szombathely