Iskolakultúra, 2006/1 (16. évfolyam, 1-6. szám)
2006 / 5. szám - KRITIKA - Imre Anna: Nem kívánt gyerekek? Migránsok a magyar közoktatásban
dók helyzete jogi, egzisztenciális és társadalmi értelemben is instabil, gyakori a nem teljes család, ezért a gyerek családon belüli helyzete gyakran különösen nehéz. Az oktatásügy sokáig nem is foglalkozott a kérdéssel. A jogi szabályozásban 2002-ben történt jelentős változás, amikor a közoktatási törvény kiterjesztette a tankötelezettséget a bármilyen tartózkodási engedéllyel vagy tartózkodásra jogosító vízummal legalább egy éve Magyarországon élő, valamint a menekültstátuszt kérelmező kiskorúakra is - a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett. Ez alapvető változást hozott a korábbi szabályokhoz képest, amelyek szerint csak a letelepedett (bevándorolt), illetve menekült gyerekek voltak iskolakötelesek. A külföldi gyerekek ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező többségét a közoktatási intézmények nem voltak kötelesek fogadni, nem kaphattak utánuk állami támogatást, viszont, ha fogadták őket, tandíjat szabhattak ki rájuk. A tandíj összegét a törvény szerint az önkormányzatnak kellett megszabnia, és meg kellett felelnie az egy főre jutó normatíva és az úgynevezett fenntartói hozzájárulás összegének, azaz annak az összegnek, amelyet az iskola minden tanköteles gyermek után az államtól és az önkormányzattól együttesen kap. Ez évente többszázezer forintnak felel meg. A tandíjfizetés alól azok mentesültek, akiknek a hazájával (illetve állampolgárságot adó országával ) Magyarország erre vonatkozó szerződést kötött. A valóságban - nem reprezentatív kutatási tapasztalatok szerint - a hazai iskolák korábban fogadták a környező országból származó, nem letelepedett magyar származású és anyanyelvű tanulókat is, s az önkormányzatok állták az ezzel járó többletköltségeket. (Vö. Imre Anna". .Iskolák a határon. Határ menti térségek és az oktatás'. Oktatáskutató Intézet, 1993) A magyar oktatáspolitikai diskurzusban bekövetkezett fordulat másfelől azzal függ össze, hogy megjelent a külföldi tanulók oktatásának irányelve, amely a magyar oktatáspolitikában első ízben foglalkozik a külföldi tanulókkal. A 2004. szeptember 1 -től alkalmazandó irányelv célkitűzései: interkulturális nevelés megvalósítása, az interkulturális intézményi hálózat kialakítása, multikulturális szemlélet kialakítása az iskolákban, a magyarországi integráció erősítése, ugyanakkor a tanulók anyanyelvének és kultúrájának fejlesztése, a tanulók hátrányainak kompenzálása. A program súlypontja a magyar mint idegen nyelv „nívócsoportos” oktatása. Az oktatást a magyar nyelv és irodalom tantárgy órakeretének 50-75 százalékában, de minimálisan heti két órában kell megszervezni, amíg ezt a tanuló nyelvtudása szükségessé teszi. A fennmaradó időben a gyerekek a magyar tanulókkal együtt tanulnak. A külföldi tanulók osztályba sorolásáról az igazgató saját belátása szerint dönt. A külföldi állampolgárságú tanulók anyanyelvének és kultúrájának tanítását a közlemény lehetőségként említi, de ennek megoldására nem tartalmaz útmutatást. Kérdés, hogy az iskolák vállalják-e majd a „speciális pedagógiai rendszer” kidolgozásával és megvalósításával járó feladatokat a csekély (48 ezer Ft) kiegészítő támogatásért, amely kisszámú migráns tanuló esetén még a magyar nyelvet idegen nyelvként oktató tanár alkalmazására sem tűnik elegendőnek. A jogszabályok megszületése e kérdésben már áttörésként értelmezhető, a döntő azonban a gyakorlat, az intézményi valóság. A kutatók ezt a kérdést összetett, nagyobbrészt kvalitatív módszertant alkalmazó empirikus kutatás segítségével közelítették meg, melynek része volt egy kérdőíves felmérés a legalább négy, nem magyar anyanyelvű gyereket oktató iskolák körében (a kutatók összesen 72 iskolában 1211 migráns gyereket találtak). A kínaiak, tanuláshoz való viszonya nagyon pozitív: a magyar iskolákat nem is tartják elég jónak, mivel gyenge a fegyelem, délután nincs tanítás, kevés a házi feladat, sok a gyerek szabadideje, ezzel ellentétben a kínai szülők gyakran korrepetáltatják a gyereket. A kínaiak általában magyar általános iskolába járatják a gyerekeket, utána, ha tehetik, nemzetközi iskolába.